Dueonline.hu

Létezhet a Földön kívül élet? Milyen lehet? Hol van? Hogyan kerüljünk vele kapcsolatba? Sok kérdés van megválaszolatlanul a világűrrel kapcsolatban. Az biztos, hogy bolygónk nincs egyedül. Számtalan égitest veszi körül.

Felmerül a kérdés, ha ekkora a világűr, akkor mi lennénk benne az egyetlen élőlények?

Sok  szakember végez kutatásokat, hogy más életformát találjon. Nyerges Gyula csillagász mesélt erről a TIT Uránia Csillagvizsgálóban a Tudós Csajok csoportjának.

A csillagvizsgáló 100 éves távcsöve nagyon  szép állapotban maradt fenn, eredeti alkatrészei még mindig működnek. Különlegessége, hogy be lehet úgy állítani, hogy ha a Föld elfordul, akkor is azt a csillagot mutassa, amit beállítottunk. Míg más távcsöveknél a két tengely vízszintes és függőleges, itt a tengelyeket kicsit elfordították. Egy óramű szabályozza, hogyan mozduljon a távcső. Bár ma már kutatáshoz nem használják, még mindig jól működik.

Fotó: Hegyesi Eszter

Nyerges Gyula elmondta, hogyan kutatnak földön kívüli élet után mostanában. A tudósok a földi életből indulnak ki a kutatásnál, így ahhoz hasonlót keresek. Ehhez olyan helyeket kell keresni, ahol minden olyan feltétel megvan, ami a mi életünk létrejöttéhez is kell. Ezek a feltételei:

·         a víz, mint a biokémiai folyamatok oldószere

·         megfelelő hőmérséklet

·         megfelelő alapanyagok, például a szén, amit minden szerves anyagban megtalálunk

·         rengeteg idő, amíg ezek segítségével kialakul az élet

Felfedezték, hogy egyes élőlényeknél ezek a szükségletek nem teljesen olyanok, mint amit megszoktunk. Túlélik azt is, ami számunkra lehetetlen! Volt olyan eset, amikor baktériumokat találtak a sarki jégtáblákban. Szépen eléldegéltek a hidegben és várták, hogy felfedezzék őket. Más hőtűrő telepeket is felfedeztek, de ezeket az óceán mélyén. A hőforrások melletti, több mint 100 °C-os víz energiáját használták fel az életben maradáshoz.

Egysejtű baktériumok

Olyan egysejtű túlélők is léteznek, akik az atomerőművek hűtővizében éldegéltek, amíg ez ki nem derült. Nemhogy nem haltak bele a sugárzásba, hanem azt az energiát fölhasználták az életműködéseikhez. De a medveállatkák ezen is túltettek, ugyanis egy szkafander nélküli űrséta után is életjeleket tudtak mutatni. Az űrben lévő sugárzások, a nyomáskülönbség, hideg, és oxigénhiány sem ártott nekik. Pedig ezekről eddig azt hittük, hogy az élet nem képes megmaradni nélkülük.
De ha itt a Földön is vannak olyan élőlények, amik képesek ilyen extrém körülmények között megélni, akkor ez a Világegyetemben máshol is lehetséges?
Ezek szerint az élet nyomait bárhol kereshetjük?
Hogyan kezdjünk hozzá?

Ezekre a kérdésekre még nem adtak választ. Rajtunk a sor, hogy kiderítsük!

Mihály Hanna