Dueonline.hu

Hegyesi Eszter, aki a Tudós csajok csapat lelkes tagja beszámolójában elmeséli, milyen is volt az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásványtára. Egy újabb kalandozás következik a természettudományok világában, ezúttal Esztertől, aki maga is az ásványok szerelmese és megszállott gyűjtője.

Hogyha egy átlagos budapesti embert megkérdezünk, hogy hol nézhet ásványokat a városban, valószínűleg az fogja válaszolni, hogy a Természettudományi Múzeumban, Pesten. Kevesen tudják, hogy az ELTE lágymányosi kampuszán, egy közel 240 éves, egykor Európa legnagyobb, oktatás céljából létrehozott gyűjteménye rejtőzik. Az ELTE TTK ásványtani tanszékére belépve sem sejtené az ember, hogy milyen csodák rejtőznek, az egyik szürke ajtó mögött.

Fotó: Hegyesi Eszter

A DUE, Tudós Csajok projektjének keretein belül, volt lehetőségünk, ellátogatni, és megtekinteni az ásványtárat, egy interaktív előadással egybekötve. A kiállításon Dr. Tóth Erzsébet és Dr. Kóthay Klára kísértek bennünket végig, és osztottak meg velünk különböző érdekességeket az ásványok világáról.

Egy ásványgyűjtő legfontosabb kellékei közé tartozik, a lupe, vagyis a kis kézi nagyító. A hétköznapi „kutya hajigáló kő” is értékes ásvány lehet akár, ha közelebbről megnézzük. A foglalkozás keretében az apró csodás kristályok felfedezése mellet, megismertük, mindennapjaink ásványait is. A használati tárgyaink és mi is ásványokból állunk. Például, a csontjainkban apatit található, ami akkor épül be egészségesen, ha megisszuk a kalcium dús reggeli tejeskávénkat, a kaolinit bögrénkből… Ezután közelebbről is megtekinthettük az ásványtárat. A vitrinekben, szépen sorban rendezetten sorakoztak, a különféle színes, kristályos példányok. Külön szekcióban találhattuk meg a drágaköveket. A terméselemeknél, Tóth Erzsébet még a szépen kristályosodott, termés aranyat is kiemelte nekünk, hogy közelebbről is megnézhessük azt.

Fotó: Hegyesi Eszter

Az ásványtár nem csak csupán, egy múzeum, a terembe belépve egyfajta történelem ragad magával. A kivételesen különleges antik vitrinek, melyeket maga Ferenc József avatott fel egykor, nem csak az ásványoknak biztosítanak méltó helyet, hanem önmagukban is nagy értéket képviselnek. A hely ennek köszönheti varázsát, amelyet még semmilyen múzeumban nem tapasztaltam eddig. A gyűjtemény létrejöttének fő célja természetesen az oktatás. Értéke a csodálatos példányok mellett, a tudományos rendezettségében rejlik. Az ásványok, osztályok szerint tekinthetőek meg a vitrinekben.

Fotó: Hegyesi Eszter

Mivel a gyűjtemény, a háború és az 56-os forradalom alatt ládákban pihent, így olyan darabokat is láthatunk, amelyek az 1700-as, 1800-as években kerültek gyűjtésre. Ez a Természettudományi Múzeum gyűjteményéről sajnos nem teljesen mondható el, mivel az ottani kollekció súlyosan megrongálódott 1956-ban.

Mint ásványgyűjtő, és leendő geológus, az fogott meg ebben a páratlan gyűjteményben, hogy milyen gazdag, a Kárpát-medencei és Közép-európai lelőhelyeket illetően. Hogyha valaki ásványgyűjtésre adja a fejét, látni fogja, hogy Magyarországon a bányák bezárása után, egyre kevesebb minőségi, és esztétikus ásvány gyűjthető. A magyar ásványklasszikusokból egyre kevesebbet láthatunk országszerte. Szerencsére ez a gyűjtemény megőrizte azokat a példányokat, amelyek, már rég egy külföldi magángyűjteményben lennének az Egyetem nélkül. Nagyon örülök, hogy jövőre ide járhatok, egyetemre, és majd én is ezzel a gyűjteménnyel tanulhatok ásványtant.

Fotó: Hegyesi Eszter

Bárki, aki megnézné a gyűjteményt, előzetes egyeztetés után megteheti, nyitvatartási időben. Szeretném bíztatni azokat, akiket érdekel a természettudomány, vagy csak egyszerűen szeretik ezeket a csillogó „kincseket”, kicsiket és nagyokat egyaránt, hogy látogassanak el ebbe a különleges múzeumba, ahol közelebbről is szemügyre vehetik a természet csodáit.

Hegyesi Eszter