Eseménynaptár
Közös együttműködés
Folytatjuk az Okosan a pénzzel rovatunkat és nemzetközi vizekre evezünk, mégis úgy, hogy a pénzmosás témakörében.
Lényegében minden gazdasági bűncselekményből származó pénz „piszkos” ezért igyekeznek ezeket az elkövetők „kifehéríteni”. Mint minden ártalmas dolgot, így a pénzmosást is igyekszik a társadalom és a hatóságok kordában tartani és megnehezíteni. A pénzmosás alapvető technikája egy nagy összegnek a szétaprózása, majd több bankon és országon keresztüli utaztatása. Ezeket a kisebb pénzeket a strómanok számláin őrzik egy ideig, majd egy adott időben a visszagyűjtik tőlük a kihelyezett tételeket, és a teljes összeget visszajuttatják eredeti gazdájához. Ez akár banki átutalással is történhet, ugyanakkor Balogh László elmondta: ez a módszer az utóbbi időben egészen megnehezíti a bűnözők dolgát, hiszen a jogalkotók szigorú szabályozással igyekeznek akadályozni a pénzmosást. Ez a bankokra nézve alaposabb ügyfélellenőrzést és átvilágítást, valamint bejelentési kötelezettséget is jelent. És hogy kik a strómanok? Olyan egyszerű megbízottak, akik valójában nem a saját pénzüket kezelik, hanem más (a személyazonosságát felfedni nem akaró) ember helyett járnak el csekély fizetség ellenében. Mindeközben az üzletfél számára úgy tűnhet, a stróman a valódi partner. „A bankoknál nem véletlenül kell a túlzottnak tűnő adminisztrációval járó ügyintézést végigcsinálnunk, a bankok ezzel az intézkedéssel is arra törekednek, hogy megakadályozzák/megelőzzék a lehetséges pénzmosást” – tette hozzá Balogh László.
Nemzetközi színtéren is nagyon erős összefogás működik a gazdasági bűncselekmények kiszorítása érdekében. A párizsi székhelyű OECD-nek (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Magyarország 1996 óta tagja. Ez a szervezet felelős többek közt azért, hogy különféle illegális adóelkerülést figyelemmel kísérjen, nem csak az EU-n belül, hanem globális szinten is. Sajnos bebizonyosodott, hogy a pénzmosási cselekmények sok esetben terrorizmus finanszírozásával is összekapcsolhatóak, gondoljunk csak a 2001. szeptember 11-i New Yorki terrortámadásokra. Balogh László kiemelte, „fontos azzal számolni, hogy nehéz egy olyan tökéletes rendszert kialakítani, ahol nem lesz rés a pajzson, ugyanis a bűnözők sokszor fél nagyon fontos, hogy nemzetközi szinten működik az összefogás és a tapasztalatcsere, így a rendszer folyamatosan fejlődik.