Eseménynaptár
Újságírás, rádiózás
„Az ókorban és a középkori oktatásban hét szabad művészetről beszéltek. A XX. században a rádiójátékot nevezhetjük a kilencedik szabad művészetnek is. Ám ennél több a rádió, a rádiózás, s az újságírás.”
A múlt század folyamán a tömegkommunikáció rendszereket teremtett és döntött romba, napjainkban pedig negyedik hatalmi ágként emlegetjük a médiát, nem véletlenül. De valójában mi az újságírás és mi teszi ilyen grandiózussá? Balázs Géza könyve nem csak megválaszolja mindezt, hanem betekintést enged az írott sajtó és a rádiózás kulisszái mögé.
Az alapoktól tárgyalja a kommunikációs ismeretek alakulását és annak célszerű adaptálását a magánszemély, illetve a médiában szerepet vállaló életében, bemutatja, melyek a sajtó alapismérvei, mi a különbség közszolgálati és kereskedelmi szolgáltatás között. Képet ad arról, miként érdemes rádiót, illetve újságot alapítani és azt sikeresen működtetni, megfogalmazza a tömegkommunikáció törvényeit, melyek elfogadása és alkalmazása nélkül lehetetlen érvényesülni a média világában.
A tíz fejezetre tagolt szakkönyv alfától omegáig tárgyalja a sajtó- és rádióismeretet. Szól a lap- és műfajtípusokról, a műfaj-tipológiáról, bemutatja, hogyan célszerű hírt írni, mit jelent az 5W + 1H, melynek ismerete elengedhetetlen egy újságíró számára. A könyvből megtudhatjuk, hányféle közlésformája létezik egy hírnek, milyen íratlan szabályok szerint kell valamennyit megjeleníteni. Tisztázza a köznyelvben elfogadott, ám egy szakmabeli számára megbocsáthatatlan műfaji zavarokat, így például a riport és az interjú, vagy a jegyzet és glossza fogalmát, az azok közti különbségeket.
Megismerteti az olvasóval a kapcsolatteremtés, kérdezéstechnika titkát, mely egyértelműen a jó interjú kulcsa; szól a magyar újságírásban kisebb vagy nagyobb hagyománnyal rendelkező kritikák típusairól, azok szabályairól; s tárgyalja a többi között a szakújságírást is. Az írott sajtóban megjelenő műfajtípusoknál látott aprólékossággal elemzi a rádiósműfajokat, az olvasó megtudja, mi a rádióhír, a headline, a rádiótudósítás, a rádiójegyzet, s mindent, ami a rádióban elhangzó hír célszerű megjelenítéséhez szükséges.
A lapkészítésnek külön fejezetet szentel Balázs Géza, kezdve a közönség figyelemfelkeltésétől és érdeklődésének kifürkészésétől az újságszerkesztésen, az íráson, illetve korrektúrázáson át a tördelésig.
„Az újságíró legfontosabb munkaeszköze a nyelv.[…] Minden újságírónak tudatában kell lennie annak, hogy az új nyelvi jelenségek legfőbb ‘kapuőr funkcióját’ a sajtó gyakorolja.” – fogalmazza meg Balázs az újságírás egyik legalapvetőbb tételét.
A szerző részletekbe menő, érthető magyarázataival a rádióprogram-készítés, az adás-lebonyolítás a kezdő számára is kézzelfoghatóvá válik, kezébe adva ezzel a professzionális rádiózás kulcsát. A mű felhívja a figyelmet a beszédművelés alapvető kérdéseire, a műsor folyamán tanúsítandó megfelelő magatartásra, tanácsot ad gyakori hibák – például a „mikrofonláz” – kiküszöbölésére.
Balázs tárgyalja az újságírói etikát, melynek betartása igen hangsúlyos egy magára valamit is adó tollforgató számára. Bár bizonyos etikai előírásokat a sajtótörvény is rögzít, létezik az újságírók számára egy belső szabályrendszer, az etikai kódex, mely az országos szervezetek etikai bizottságainak alaptörvénykönyve. Az író bemutatja, milyen jogi következményei vannak a regulák áthágásának.
A könyv megismerteti a lapterjesztés, valamint a rádiósugárzás eszközét és módját, figyelemre méltatja az újság- és műsorértékelést, a tudományos hatásvizsgálatot, s végül, de nem utolsósorban külön fejezetben taglalja a gazdálkodást, az alapvető, illetve marginális technikai beruházások költségeit.
Balázs Géza nyelvész professzor, az ELTE docense, a DUE Médiahálózat alelnöke. Könyve alapmű nemcsak valamennyi médiában szerepet vállaló számára, de azoknak is, akik pusztán betekintést akarnak nyerni a sajtó világába.
(Komoróczki Tünde)
Ez a könyv már nem rendelhető meg.