Eseménynaptár
Újságíró ismeretek
„A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga” – olvashatjuk a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában. Magyarországon a teljes körű sajtószabadság 1990-ben lépett életbe.
Sok lap alakult, majd szűnt meg, mert az újságíráshoz nem elég a tehetség, de számtalan olyan ismeret is szükségeltetik, melynek bemutatására Balázs Géza könyve a legalkalmasabb valamennyi hasonló témájú mű közül.
Az Újságírói ismeretek című szakkönyv az írott sajtót veszi górcső alá. Kiemelve néhány témát: a lapalapítás, laptípusok, az újság alapvető céljai, a lapkészítés menete, költségvetés. Javaslatot tesz arra, miként célszerű egy szerkesztőséget berendezni, kiket és hogyan érdemes munkatársként alkalmazni, megemlíti a fotós és fotózott jogait, leírja a megjelenés menetét.
A mű részletesen elemzi a lapkészítés folyamatát, az anyaggyűjtést, a sajtótájékoztató lényegét és fontosságát, szól arról, mi a szöveg-előkészítés, tárgyalja, milyen legyen a kézirat formátuma a hatékonyabb eladhatóság céljából, megtudhatjuk, mit jelent a sajtóünnep, s hogy a lapzárta mennyiben jelenti a cikkek el nem fogadását a kitűzött időponton túl.
Balázs rávilágít arra, mi az, ami eldönti, a hírértékkel bíró információ vajon bekerül-e a lapba vagy sem. Az olvasó megismerkedhet a különböző műfajokkal, többek között szembesül a riport és interjú közti különbséggel, megtudja, mitől jó a kérdezéstechnika. A szerző bemutatja a cikkek válfajait, megmagyarázza például, hogy mi egy vezércikk, illetve belső vezércikk. A szakkönyv részletesen elemzi a kritikai műfajcsaládot, rávilágít arra, mi az összefoglaló műfajcsalád.
Egy egész fejezet taglalja az újságírásnál elengedhetetlen tördelés lényegét, valamint a szerkesztést. Példákat sorakoztat fel a korrektúra-jelekre, tanácsot ad a témától, hatástól függővé tett címadásra, javasolja a szakmában nem elhanyagolható szerepet betöltő laptervezést. Számtalan szakszóval, a sajtó szakzsargonjával ismerkedik meg az olvasó a műben, mely ismeretének hiánya megengedhetetlen egy szakmabeli számára.
„A stílus maga az ember” – mondta egykor Buffon gróf, a híres francia természetkutató. A nyelv, vagyis a sajtónyelv viszont már nemcsak az újságíró legfontosabb munkaeszköze, önmaga kifejezése, de „minden újságírónak tudatában kell lennie annak, hogy az új nyelvi jelenségek legfőbb ‘kapuőr funkcióját’ a sajtó gyakorolja” - mondja Balázs. A nyelvész-szerző utat mutat, miként nem szabad, illetve érdemes bizonyos szavakat használni, valamint mondatokat alkalmazni különböző cikkekben, hírekben.
Balázs tárgyalja az újságírói etikát, melynek betartása igen hangsúlyos egy magára valamit is adó tollforgató számára. Bár bizonyos etikai előírásokat a sajtótörvény is rögzít, létezik az újságírók számára egy belső szabályrendszer, az etikai kódex, mely az országos szervezetek etikai bizottságainak alaptörvénykönyve. Az író bemutatja, milyen jogi következményei vannak a regulák áthágásának. A könyv végül, de nem utolsósorban külön fejezetben taglalja a gazdálkodást, az alapvető, illetve a marginális technikai beruházások költségeit.
Valamennyi újságíró növendék és a sajtó iránt érdeklődő figyelmébe ajánlott az Újságírói ismeretek Balázs Géza a nyelvész professzor, az ELTE docense, a DUE Médiahálózat alelnökének tollából.
(Komoróczki Tünde)
A könyv már nem kapható.