Virágvárossá változott augusztus 20-án Debrecen. Idén 45. alkalommal vonultak fel a virágkocsik és az azokat kísérő művészeti csoportok a cívisvárosban. Ezúttal tizenöt kompozíciót láthattak a debreceniek és az ide látogató több tízezer turista.
Fotók: Sonntágh Márton
Az óra hajnali 4-et mutat. Félkómásan böngésszük az időjárás előrejelzést, hátha az alatt a pár óra alatt érdemben változott. Debrecenbe napos felhős időt mutat. Mindegy Virágkarnevál egy évben csak egyszer van, ezért csomagolunk és irány a Napfény Városa.
Elfoglaljuk helyünket a Nagytemplomnál. Épp időben érkezünk, mert kezdetét veszi az ünnepi program. Megáldják az ünnepi kenyeret, majd begördül az első kocsi a Szent Koronával, az Országalmával és a Jogarral. Ez az első Virágkarneválunk, és már itt leesik az állunk a monumentális méretű kocsi láttán, amit apró virágokból hatalmas türelemmel raktak össze. A délelőtti program pillanatok alatt eltelik. Különböző mazsorett csoportok, néptáncosok és külföldi vendégművészek váltják egymást. Igazi karneváli forgataggá változik a Nagytemplom előtti tér. Az egyik pillanatban lengyel néptáncosokat látunk, majd tolldíszes hölgyek szambáznak el előttünk, majd magyar népzenét hallunk.
Mit lehet virágokból alkotni? A válasz a karnevál végére egyértelmű: bármit. A balatoni fürdőkultúrát népszerűsítendő csónakázó pártól kezdve a Gyulai váron át Herkulesig a legváltozatosabb témák elevenednek fel.
Személyes kedvencünk a Répa mesét illusztráló virágkocsi, amit a Debreceni Egyetem készített. A népmese kissé modernizált változatát dolgozták fel, mely szerint az egyetemen megszerzett és befektetett tudásnak köszönhetően olyan nagyra nő a biorépa, hogy csak együttes erővel, a család apraja-nagyjának bevonásával lehet kihúzni azt a földből. A családfőt egyébként Bálint Gazdáról mintázták az alkotók. A Debreceni Egyetem virágkocsiját az egyetem hallgatóiból álló pomponcsapat kísérte, a menetzenét pedig a Zeneművészeti Kar hallgatói szolgáltatták.
A győztes, közönségkedvenc kompozíció Álmosd pegazusos kocsija lett. A Hajdú-Bihar megyei, 1700 lakosú község először indított virágkocsit a debreceni karneválon. Mint ismert, Álmosdon töltötte gyermekéveit Kölcsey Ferenc. A monumentális, Kölcsey összehoz című kompozíción három szárnyas ló látható, amelyek Sződemetert, a költő szülőhelyét, Álmosdot és Szatmárcsekét, Kölcsey halálának helyszínét szimbolizálják.
Fantasztikus élmény volt. A színes virágok, a mosolygó táncosok, a temérdek rezesbanda felejthetetlenné tették ezt a napot. Egy biztos, jövőre ismét ott a helyünk!