Dueonline.hu

A versenyhelyzeteket mindenki máshogy kezeli. Így vagyunk ezzel az adott helyzetre érkező reakciókat illetően is.

Van, akire az van jó hatással, ha dicséret éri, aminek köszönhetően újra és újra igyekszik jól teljesíteni. Ezzel szemben vannak, akiket a dorgálás motivál, aminek eredményeként gyorsan összekapják magukat, és javul a teljesítményük.

Ugyanígy különbözünk abban is, hogy hogyan viszonyulunk ahhoz, ha egyedül, vagy ha csapatban kell versenyeznünk. Sokan vannak, akik jobban megállják a helyüket, ha kizárólag önmagukra támaszkodva oldják meg a kijelölt feladatot, de ugyanígy akadnak olyanok is, akik csapatban eredményesebbek. Mindenki máshogy hatékony, másként jut előre a maga által kijelölt úton.

Csapatban vagy egyedül?

Csapatban talán könnyebb versenyezni – mondja Szabó Anita középiskolai tanár – de emellett természetesen az önálló helytállás megtapasztalására is nagy szükség van. A pedagógus meglátása szerint a csoportban történő megmérettetés előnye, hogy a résztvevők megélhetik, hogy a közös tudásuk hatványozódik. Ha az egyik csapattagnak van egy jó ötlete, azt egy másik résztvevő továbbgondolhatja, így közösen találhatják meg a csapat számára ideális megoldást. A résztvevők megtapasztalhatják, milyen is, amikor együtt kell működni egy elérendő cél érdekében. Nemcsak az együttműködést segítheti a csapatmunka, hanem az eredmény feldolgozását is, legyen szó nyereségről vagy akár kudarcról, veszteségről. Hiszen milyen jó, amikor megoszthatjuk másokkal sikerünket, valamint a vereséget is könnyebb feldolgozni, ha nem vagyunk egyedül az adott helyzetben. Ezért a pedagógusnak célja is, hogy időnként, akár csak egy tanóra keretében, egy egyszerű csapatjáték során hasonló helyzetbe hozza diákjait, hogy a fiatalok minél több tapasztalattal gyarapodhassanak.

Versenyezzünk? Versenyezzünk!

Akár egyedül, akár csapatban, jó hatással lehet az emberre, ha középiskolás korában minél többször kerül versenyhelyzetbe, hiszen ekkor egy védett közegben tapasztalhatja meg a megmérettetések súlyát. Ezért – ahogy a pedagógus mondja – az iskolában a tanárok igyekeznek időnkét versenyhelyzet elé állítani a diákjaikat, akár csak egy tanórába illesztett játék során. Ezektől a helyzetektől nem érdemes megkímélni a fiatalokat, mivel a verseny folyamatosan része az életünknek. Ezek a szituációk azért is jók, mert a versengés közben a résztvevő diákoknak olyan képességeik is előtérbe kerülhetnek, melyek a megszokott körülmények között nem derülnek ki. Elképzelhető, hogy egy olyan játék során, amely eltér a hétköznapi tanóra keretén belül megszokott feladatoktól, egyes diákoknak nagyobb sikerélménye lehet. Legyen szó akár egy kreatív szójátékról, nyelvi játékról, barkochbáról vagy memória feladatról.

Iskolai verseny az órán kívül

Az iskola falai között természetesen nem csak az órán folynak a versenyek. A diákok privát életének versenyeinek eredményei, a diákok sorsának alakulása az osztály dinamikáját is befolyásolja.

A csoporton belül nagyon sokféle szerep létezik. Biztos mindenki számára ismerős az osztály bohóca, a laza srác az utolsó padból vagy a pedálgép, aki mindig minden kérdésre tudja a választ. Ha ezekre a posztokra több jelentkező is van, az mindig érdekes helyzetet szül. Hiszen ha több kevésbé motivált tanuló van az osztályban, az nagyon el tudja lehetetleníteni az órákat. Ugyanakkor ha többen is pályáznak a szorgos méhecske címre, az a többi diákot is motiválhatja a tanulásban, rengeteg energiát adhat az osztálynak, és nagyon magabiztossá teheti a tanulókat. Persze mindemellett ott vannak a bimbódzó kapcsolatok és a frissen kialakuló szerelmek is, amik csak fűszerezik egy osztályközösség életét – meséli a pedagógus.

Akik jó példával járhatnak előttünk

Vannak olyan szerencsés fiatalok, akik már ifjú korukban megtalálják azt a területet, mely felé igazi szenvedéllyel fordulnak. Így volt ez Peterdi András életében is, akinek bár hét-nyolc éves kora körül dilemmát okozott, hogy a futballba vagy a vívásba adjon nagyobb energiát, de az edző és családja segítségével hamar kiderült, hogy a párbajtőr az a sportág, melyben igazán nagy sikereket érhet el.

Peterdi András junior Európa- és világbajnok érmes párbajtőröző, aki a PEAC sportolója valamint az MTK edzője. András elmesélés szerint kemény edzések, kiemelkedő eredmények és fájdalmas kudarcok árán jutott el oda, hogy ma sikeres a maga sportágában. A párbajtőröző kiemelte, hogy milyen fontos a családja támogatása, hiszen egy-egy vereség annyira el tudja kedvetleníteni, hogy már az is megfordult a fejében, hogy mindent maga mögött hagy. Azonban akaraterővel és kitartással az ember legyőzheti önnön kételyeit, aminek köszönhetően András is felül tudott kerekedni az embert próbáló vereségeken. Az áldozatos munka, és a sok elkönyvelt siker eredményeként ma a nála fiatalabb párbajtőrözők útját egyengeti, edzőként foglalkozik a jövő reménységeivel.