Három ember, akik nem egyformák, de egyformán szeretik egymást. Kecskés István, Turányi-Vadnay Szabolcs és Herczeg Zsolt barátsága nem tíz napra szól. Kecsó és TVSZ volt Zsolti és felesége esküvõi tanúja, de együtt voltak akkor is, amikor tragédiákat kellett feldolgozniuk.
Akarjon megváltoztatni
Zsolt Istvánnal és Szabolccsal is a DUE-táborok során ismerkedett meg. A táborban Zsoltit Kecsó különbözõsége, humora és vicces stílusa fogta meg, így gyorsan egy hullámhosszra kerültek. Zsolt és Kecsó jókat derülnek magukon, amikor együtt töltik idejüket. Szabolcs kárpátaljai magyar, értékgazdagsága és sokszínûsége is felkeltette Zsolti figyelmét a közös táborozások során. A tábor befejeztével barátságuk kibírta, hogy évekig ritkán találkoztak, mert Zsolti Hódmezõvásárhelyen lakott, míg a srácok Budapesten.
Zsolti szereti, hogy Szabolcs érdekes és jószívû, viszont zavarja, hogy néha túl bizonytalan és késik. Kecsóban pedig szereti, hogy felülmúlhatatlan a stílusa, a humora és a nehéz szituációkban is higgadt, viszont nem szereti, hogy Kecsó néha nem fejezi be a fontos dolgokat és csokit eszik fogmosás után este!
Zsolti szerint a jó barát melletted van a rosszban is, nem fogad el olyannak, amilyen vagy, ha szerinte nem jó az, amilyen vagy; lehet tõle tanulni, igényli a társaságodat, hasonló beállítottságú, de nem teljes mértékben. A barátságban a különbözõség gyönyörködtet.
Néha focizhatnának
Kecsó elmondta, hogy Szabolcsot akkor kedvelte meg igazán, amikor egy tábori este után felébredve Szabolcs megállapította közös szobájukról, melyben együtt laktak egy DUE-tábor alkalmával, hogy „a szoba nagyobb széltében, mint hosszában”. Csoportvezetõ volt ekkor Kecsó, Zsolti pedig táborlakó, de az elsõ perctõl megkedvelték egymást és egymás humorát.
Kecsó szerint Szabolcs mindenre nyitott és arra is tud figyelni, ami a hétköznapokban nem érdekli. Kiderült Szabolcsról az is, hogy még mindig nem tudta elérni, hogy hozzá igazítsák a vasúti menetrendet. Zsoltiról pedig mindketten állították, hogy nagyon lelkes. A táborlakók szerencséjére Zsolti úgy tud kritizálni, hogy benne van a javítás, de el- és megfogadható megjegyzései vannak. Ellenben néha túl komoly és sosem merte megmutatni focitudását – vajon miért?! Kecsó úgy gondolja, hogy igazi barátból nincs sok, bármikor, bárhol és bármiben megpróbál segíteni. A jó barát minden helyzetben képes megnevettetni a másikat és segít minden esemény feldolgozásában.
A távolság sem akadály
Turányi-Vadnay Szabolcsnak elõször nem volt nagyon szimpatikus Herczeg Zsolt a tábori ismerkedés során. Zsolti egyik cikkét elolvasva Szabolcs azt gondolta "okoskodó srác, akire nem vagyok kíváncsi". Két DUE- tábor is lement úgy, hogy nem beszélgettek egymással. Egy éjszakai lapszerkesztés során azonban megtört a jég a két fiú között és barátok lettek, de igazán jóban azóta vannak, mióta egy városban laknak. Zsolti mindig piszkálja Szabit, hogy elkésik, holott annyiszor nem is késik el és Szabolcs úgy érzi, néha túl szigorú vele szemben is. Zsolti viszont nagyon következetes, de kevesebb pálinkát tud meginni, mint Szabolcs. Szabolcsot nagyon irritálja, hogy Kecsó mindig száz éves sztorikat mesél róla – néha már azt sem tudja, hogy igaz-e vagy sem. Például elkértek tõle egy sátrat, õ odaadta a nagyobbikat, hogy biztosan elférjenek ketten egy háromszemélyes sátorban. Nekik viszont nem volt elég helyük és még most is felróják ezt Szabolcsnak, amikor õ csak jót akart. Szabolcs szereti, hogy Kecsó hasonló zenei stílust szeret, mint õ. Nehezen veszíti el a lélekjelenlétét és nem könnyû kiborítani. Szabolcs bizalmát egy õszinte és nyitott ember könnyen megszerzi. Számára nincs olyan tulajdonság, amivel rendelkeznie kell egy igaz barátnak, de fontos, hogy vele szemben hogyan viselkedik.