Eseménynaptár
Múlt, jelen, múlt – időutazáson jártunk
Nem mindennapi múzeumlátogatáson vettünk részt az év első DUE KGB-programja keretében. A Sziklakórház Atombunker Múzeumban egyórás utazást tettünk a múltba.
A DUE Kulissza Gerilla Brigád csapata január 27-én kereste fel Budapesten a Lovas úti Sziklakórház Atombunker Múzeumot. Az egyórás program az intézmény történetének, valamint a történelmi háttér 10 perces videó bemutatójával kezdődött. Már ekkor éreztük, hogy nem szokványos múzeumlátogatásra érkeztünk.
Polácska Fruzsina marketing koordinátor vezette körbe csapatunkat az intézményben. Szakszerű és pontos képet kaptunk vezetőnktől a Sziklakórház történetéről, múltjáról és jelenéről. Rengeteg érdekességgel is szolgált, ezért nem csak érdekes, hanem tanulságos is volt a látogatás. Tudtad például, hogy több évtizedig egy család gondozta és tartotta karban az intézményt? Vagy azt, hogy a múzeum egy korabeli altatógép szerepelt a Magyarországon forgatott Evita című filmben? És azt, hogy falai között 6 kisbaba született?
A Sziklakórház Atombunker Múzeum egy igazán különleges sorsú és történetű intézmény. A kórház 1944-ben nyitotta meg kapuit, és egészen a főváros felszabadításáig ellátta az oda érkező betegeket. Soha sem volt önálló intézmény, mindvégig a Szent János Kórházhoz tartozott. Mivel a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alatt állt, falai között senkinek sem esett bántódása. A már-már labirintusszerű komplexum falai között sokszor áldatlan állapotok uralkodtak, hiszen férőhely hiányában a betegeket gyakran a folyosók padlóján, vagy hordágyakon helyezték el. Mindezt tetézte például a fojtó, cigarettafüsttel telt levegő, néhány tűzeset és Budapest ostromakor a vízhiány. A kórház 1956-ban is üzemelt.
Fruzsina számos helyiséget mutatott meg csapatunknak, többek között a konyhát, ahol csak melegítették az ételt, betegfelvételi szobát, a műtőt, a kórtermeket és a gépházat is, melynek berendezései a mai napig üzemelnek. A folyosókon és az egyes helyiségekben korabeli használati tárgyak, eszközök és korabeli ruhába öltöztetett viaszfigurák adnak hiteles képet az intézményről és az ott történtekről. Mi magunk is azt éreztük a kiállítást szemlélve, hogy ha rövid ideig is, de a háborús állapotok középpontjában vagyunk. Sétánk végén azt is megtudtuk, mi történt volna egy esetleges nukleáris támadás esetén, hiszen a hidegháború ideje alatt erre is felkészült az intézmény, több helyiséggel bővült az évek során. A látogatóknak az utolsó állomáson az is megadatik, hogy kipróbáljanak egy légvédelmi szirénát. Vigyázat, hangos!
A múzeum, jelenlegi állapotában 2008 tavaszán nyitotta meg kapuit.