Eseménynaptár
„Köszönöm, de így mégsem kérném!”
"Már elfogyott! Az csak a fehérre vonatkozott, a színeseknek más az ára." - ugye nektek is ismerősen csengnek az ehhez hasonló mondatok?
A kereskedelem világának egyik résztvevőjeként már biztosan ti is sokszor ütköztetek ilyenféle magyarázatokba, ami nem is csoda, hiszen a reklámok keltette érdeklődés gyakran sokszorosa a kínálatnak. A különféle hirdetésekben megjelenő megtévesztő információk nem elég ritkák. Mi a megfelelő védekezési stratégia?
„A fogyasztói társadalom, amiben élünk, a fogyasztást teszi a központba, tehát a fogyasztáson keresztül leszünk a társadalom tagjai” – magyarázta Neulinger Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszékének docense. Ennek fényében kijelenthető, hogy egyáltalán nem mellékes, a fogyasztás miképpen valósul meg. A sokat emlegetett tisztességes verseny eléréséhez tehát ránk, fogyasztókra is aktív résztvevőként van szükség. És mivel a jó pap holtáig tanul, ahogy szokás mondani, így kell a versenyhez is hozzáállnunk. Elméletben persze minden jól működik, a kereskedelmi gyakorlatok tisztességessége megvan, ám a valóságban vannak kilengések. A megkárosítás ellen azonban mi, fogyasztók is tehetünk.
Légy átlagos és tisztességes!
A kereskedelem világában a megtévesztés talán a reklámokban a legszembetűnőbb, viszont a tisztességtelen versengés az összes többi kis játszmában is ott lapul. Szerencsénkre léteznek jogszabályok, amelyek a kereskedelmi gyakorlatokra vonatkoznak és a tisztességes verseny fenntartását célozzák. Ezeknek egy alapfeltevése van: átlagos fogyasztó megléte. Ez egy olyan állapot, amihez mérten határozzák meg a tisztességtelenség szintjét. Egy átlagfogyasztó olyan képességekkel rendelkezik, melyek birtokában tudatosan és megfontoltan tud vásárolni. „Nem kell egy szakértő szintjéig tájékozottnak lenni, csak egy átlagos tudással kell rendelkeznünk, ami egy felnőttől elvárható belátható tudás tulajdonképpen” - magyarázta Neulinger Ágnes. Természetesen a védtelenebb helyzetben levőkre, mint például a gyerekekre külön szabályok vonatkoznak. A jogszabályok a fogyasztó védelmét szolgálják egyértelműen, de fontos, hogy a vevő tisztában legyen azzal, mit és mennyiért kap, illetve a minőség és az ár egyaránt fontos tényező. Sok esetben ez akkor okoz problémát, ha egyfajta információs eltérés van vásárló és eladó között, tehát egyik fél sem tudja mindazt, amit a másik. Ezt a különbséget az állam a jogszabályi környezettel igyekszik kiegyenlíteni, s ezzel is a tisztességtelen verseny elkerülésért küzd.
Hol együnk nagyszájúak?
Jogszabályok ide vagy oda, a valóság sokszor átírja az elméleti kereteket. Így van ez a kereskedelmi versengésben is, hiszen ha a fogyasztó a jogi procedúrát és a sok papírmunkát elkerülendő saját maga kezd szervezkedésbe egy esetleges baki, megkárosítás miatt, ez a stratégia sokszor jobban megtérül. Részint a szabálytalanságokat elkövető cégeket ugyan pénzbírsággal sújtják, de a fogyasztók általi negatív szájreklám, és átpártolás egy másik forgalmazóhoz nagyobb veszteség az adott márkának. Ugyanígy a fogyasztók bizalomvesztése akkor bír erősebb negatív hatással, ha azt az adott közösség hangadó véleményvezére is képviseli. „A fogyasztók leginkább hajlamosak az online média eszközeit használni arra, hogy kifejezzék elégedetlenségüket” - mondta szakértőnk, Neulinger Ágnes.
Jó példa erre az olyan +10%-os joghurt, ami az állítólagos többlettel együtt pont ugyanakkora, mint az eredeti csomagolás. Vagy egy paprikaőrlemény, amin a’magyar paprika’ felirat virít, és közben ha az összetételét megnézzük, 75%-ban importból származik. Ez a termékösszetétel minőségben számít aktív megtévesztésnek. Vagy amikor egy árat nem jól határoznak meg, tehát árengedményt jeleznek, de valójában a régi ár soha nem is létezett, és az "új" ár csalóka. De sokszor találkozunk olyannal is, amikor 2 árpont van feltüntetve egy adott termékhez. Jó tisztában lenni vele, hogy ilyenkor bizony az alacsonyabb áron kötelesek adni az eladók a termékeket. Emellett az apró betűs részekről sem feledkezzünk meg! Ha ezek figyelembevételével is megkárosítanának vásárlás közben, hatásos lépés lehet a „köszönöm, de így mégsem kérem!” távozás.
Panaszkönyv vagy törvénykönyv döntsön?
Fontos megjegyezni, hogy ha valaki mégis hivatali útra terelné a károsodását, sok lesz a dokumentáció és magas az elvárás, tehát érdemes átgondolni, mit választunk a helyzet javulása érdekében. Ha, mondjuk, sérelmezek valamit, azt először a panaszkönyvbe kell jegyzőkönyvként megírni. Ráadásul nem másnap, hanem ott azonnal, mivel később már nem lesz rá bizonyíték, nem visszakövethető az elégedetlenség indítéka. Ahogyan Neulinger Ágnes egyetemi docens is magyarázza: „a panaszkönyvet kötelessége megválaszolni adott időn belül a vállalatnak és azzal a válasszal már tudunk valamit kezdeni.” Ez erősíti azt a célt, miszerint egy fogyasztói elégedetlenség nem pusztán egy egyoldalúan észlelt eset legyen, amin magunkban morgunk, hanem adjunk lehetőséget a szolgáltatónak / kereskedőnek / előállítónak, hogy javítsa az adott hibát, mielőtt jogi útra tereljük az esetet. Természetesen ezt a fúrumot túlnőve ott van a fogyasztóvédelem és az Gazdasági Versenyhivatal is, sőt, amennyiben a megkárosítás problémája túllépi a magyar határokat, azaz Európai kereteket ölt, ebben az esetben fordulhatunk az Európai Fogyasztói Központhoz is. Itt azonban felvetődik a kérdés: hosszas törvényi hercehurca, vagy kiállunk magunkért és saját rábeszélő erőnkkel próbálunk javítani az adott állapotokon?! Mindegyik mellett szól pro és kontra érv, de ezt az adott szituációban kell felmérni és eldönteni.
Kalkuláció applikációval
Természetesen egyszerű fogyasztóként is észrevehetitek az ámítást és mögé leshettek egy-egy reklám hátsó szándékának, de nem csak így tudtok védekezni a megtévesztés ellen. Hogy tudatos fogyasztóvá váljatok, kapjátok a kezetekbe az okostelefonjaitokat, és a közösségi és játék appok helyett most valami másra használjátok azokat. Vannak ugyanis olyan applikációk, amelyek segítenek például a költségvetéseteket a minimumon tartani. Pár kattintással elérhetőek olyan telefonos alkalmazások, melyekbe feljegyezhetitek a kiadásaitokat, a bevételeket, ezzel spórolandó a szülőktől kapott zsebpénzből. Ezeket használva tudatosabb és tájékozottabb fogyasztókká válhattok, ami valljuk be, ritka példány a 21. század kereskedelmi forgatagában. Persze családi keretek között többet segít a számlák gyűjtése, és a hó végi leltározásuk, melyek alapján látható, hogy mennyi volt az összkiadás. Ez azért hasznos, mivel az adhoc kiadások összege akár valami valóban vágyott dolog árát is kitenné. Érdemes tehát már most fiatal fogyasztóként megfontolni, hogy mire költitek a pénzt!