Eseménynaptár

DUE-tagság
és Sajtóigazolvány

Ne dőlj be!

ne-dolj-be

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Egyszer mindenki sorra kerülhet

A bullying, avagy a netes zaklatás nem tréfa. Elég szemét dolog csinálni, tűrni pedig pokoli.

A csúfolódás elég dedós, de jó sokan vannak, akik tizenéves korukra sem tudnak átbillenni egy bizonyos szinten, mások bántása, háborgatása pedig egyre durvább formákat ölthet. Az idegen szóval bullyingnak keresztelt jelenségnek nagyon sok áldozata van, és időnként maga a zaklató fél is valamilyen korábbi zaklatás elszenvedője volt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) online kiadványa a buvosvolgy.hu-n segít abban, hogy fel tudd mérni, mivel állsz szemben.

Az internet klassz dolog. Megtalálhatsz rajta mindent, ha elég kitartó vagy, ingyen megtanulhatsz szinte bármit, az egyszerű főzős trükköktől az autószerelésig minden fent van. Annyira az életünk része, hogy például már a Himaláján is elérhető nagysebességű netet kapnak a hegymászók, miközben a Mount Everestet próbálják meghódítani. 2010-ben Finnországban alapjognak nyilvánították a nethozzáférést. Percenként 204 milllió e-mail száguldozik a neten (bár ezek jó része botok által írt spam), és hát kár lenne tagadni: sok embert kicsit meghülyít.

Az internet ugyanis az anonimitás, a névtelenség látszatát kelti. Bárki bármilyen név és fotó alatt tevékenykedhet – ott van például az Anonymus nevű hackercsoport, akik pont ezt a névtelenséget kihasználva próbálnak fordítani időnként a dolgok menetén mindenféle információk kiszivárogtatásával, vagy éppen weboldalak hackelésével. Persze ez csak egy apró szeletecske a nagy egészből. Térjünk rá a havi fontos megbeszélnivalónkra, méghozzá a bullyingre.

Mivel a neten hiányzik a személyes kontaktus, és el lehet bújni bármilyen álarc mögé, ettől mindenki eg y kicsit nagyobb Janinak hiszi magát, mint amekkora valójában lenne. Az okleveles kommenthuszárok simán beszólnak olyan embereknek, akiknek a három méteres közelébe sem mernének menni a valóságban, csupán azért, mert a net a távolság és névtelenség biztonságával kényezteti őket. A csúfolódás és a piszkálódás egy olyan jelenség, amivel már a dédszüleink, meg valószínűleg az ők dédszülei is találkoztak. Csakhogy az internet mentes időkben, ha az ember hazament a suliból, senki sem ment utána, hogy fél órával később bekopogjon az ablakán, és beszóljon neki egyet. A XXI. században a zaklatók csupán egy kattintásnyira vannak, és a kiszolgáltatottság érzését tudják kelteni abban, akit kinéztek maguknak, mert a saját lakásában sem érezheti magát biztonságban.

Bármilyen felületen képesek nyomulni: Viber, Facebook, Snapchat – de fontos, hogy megpróbáljunk különbséget tenni egy mezei bunkó és egy zaklató között. Ha valaki egyszer beszól valamiért, aztán megy a dolgára, az még nem zaklatás, az csak egy modortalan valaki. Nem célja, hogy folyamatosan a nyakára járjon valakinek, hanem egyszerűen csak nem tetszett neki az, amit lát, és ezt nem a megfelelő formában fejezte ki. A zaklató ezzel szemben kipécéz magának valakit vagy valakiket, és folyamatosan szekálja őket. Ha kell, több profilt is csatasorba állít, rossz hírét kelti az áldozatnak, sértegeti – ez viszont már büntetőjogi felelősséggel is járhat. Ha a zaklató elmúlt 14 éves, a legsúlyosabb esetben a kár egy év börtönbüntetést is kaphat érte, aztán a rácsok mögötti offline időben elgondolkozhat arról, hogy miért is nem szívatunk másokat.

Fontos tudni, hogy bár sokakkal így vagy úgy megtörténik, a zaklatás és a bántalmazás nem természetes része a gyerekkornak. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 19. cikke értelmében minden gyereknek joga van a boldog gyerekkorhoz, nincs az a tróger, akinek joga lenne ettől megfosztania.

 

Mit lehet tenni?

Ha eldurvul a helyzet, semmiképp sem szabad szó nélkül tűrni. Először érdemes szólni anyunak vagy apunak, esetleg az osztályfőnöknek. Lehet, hogy cikinek érzed majd felhozni nekik ezt, de gondolj rá úgy, mint a ragtapasz lerántására – csak túl kell lenni rajta, és utána neked lesz sokkal jobb.

Ha esetleg magadra ismersz, mint zaklató, akkor nézz kicsit magadba, gondolkozz el, hogy miért akarod mások életét nettó pokollá változtatni, sőt, az sem árt, ha egy kicsit szégyelled magad. Egy bocsánatkéréssel sok mindent meg lehet oldani. Azok a gyerekek, akiket gyakran bántanak a neten, gyakrabban lesznek zaklatottak, és könnyen depresszióba esnek. Ez ellen három ellenszert lehet kipróbálni. Az emlékelemzéssel okokat keresnek és szembesítik velük az áldozatot.

Az önbizalomtréning segít, hogy magabiztosan lépjünk fel. A rossz szokást semlegesítő terápia során pedig új módszereket tanulnak a rossz hangulat legyőzésére. Azok a gyerekek, akik másokat zaklatnak, gyakran azért teszik, mert dühösek valamire vagy valakire, és így próbálják azt levezetni. Sőt gyakran ők maguk is zaklatás áldozatai. Nekik a haragkezelést, a sérelmek kibeszélését és a sértettjeikkel való beszélgetést javasolják ellenszerül.

Érdekel a téma? Keresd fel a www.buvosvolgy.hu oldalt, ahol a Médiáról Neked c. kiadványt ingyenesen átlapozhatod és le is töltheted! Rengeteg olyan szituációt mutatnak be benne, amikbe bármikor te is belekerülhetsz, és egy csomó érdekes fejtörő és játék is vár ugyanitt!

 

Ütős számok

2012-ben a kamaszok 71%-át érte valamilyen internetes bántalmazás, 19,6%-uk pedig rendszeresen áldozata trolloknak. 2015-ben a netező lányok 31%-a mondta azt, hogy zaklatták már online, a fiúk körében ez az arány 32% volt. Öt esetből csupán egyből lesz rendőrségi ügy, és háromból egy fiatalt már megfélemlítettek legalább egyszer a neten.

 

Mi a cyberbullying?

A cyberbullying nem csupán egy gúnyolódó üzenet.

A következő esetek közül bármelyik lehet az:

• Fenyegető vagy gúnyolódó üzenet küldése valakinek (SMS, közösségi média, e-mail stb.);

• Pletykák terjesztése valakiről e-mailben vagy a közösségi médiában;

• Valakiről megalázó fotó vagy fenyegető szöveg posztolása;

• Valaki más online profiljába való belépés, onnan fenyegető üzenet vagy másokat megalázó poszt küldése;

• Valakiről kellemetlen vagy szexuális tartalmú fotó, videó közzététele a beleegyezése nélkül.

(Forrás: Cyberbullying Research Center (2012), NSPPC Annual Report (2015))

 

További információk:
A Médiaértés-Oktató Központot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozta létre, hogy segítsen a fiataloknak a média biztonságos és tudatos használatában. A Központ weboldalán számtalan hasznos és érdekes információval találkozhat az olvasó: www.buvosvolgy.hu .
Ismeretterjesztő füzetek a médiával kapcsolatban 6-16 évesek számára a az alábbi link alatt tekinthetők meg.

NMHH

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság