Második alkalommal tartott előadássorozatot a Civil Kommunikációs Akadémia 2011. január 19-én. Ezúttal két újságíró, Herczeg Zsolt (InfoRádió) és Kruzslicz Dávid (RTL Klub) is adott tippeket a civil szervezeteknek, hogyan tudnak esetleg bekerülni a médiába.
Emellett Gádor György a pályázatíráshoz adott néhány tippet, míg Dede Éva pszichológus a segítés tudományába vezette be a közönséget. Gádor György ügyvéd, pályázati szakértő előadásának összefoglalóját olvashatjátok.
A pályázatok manapság projekt alapúak, nehéz belebújtatni a működési költséget, amire viszont mindenképp kell költeni. Az előadó beszélt egy kicsit a korábbi, még papír alapú pályázatokról. Korábban például a pályázati díjból finanszírozták a pályázatíráshoz szükséges szakértők díját. Később elterjedt, hogy ne kelljen már fizetni azért, hogy pénzt kérjenek, mikor nekik nincs. Elmesélte, hogy van olyan egyesület, aki minden évben beadja ugyanazt a rossz pályázatot, és persze mindig elveszti.
Megtudtuk, hogy például Bécsben 22 millió eurót osztanak pályázatokon, így kerületenként 1 millió jut ifjúsági programokra. Minden kerületben van művelődési ház, ahol mindennel foglalkoznak, vannak játszóterek, vizsgálják a gyerekek étkezési problémáit stb. Ausztriában 16 éves a szavazási és választási korhatár.
Ma már a legtöbb helyre elektronikus pályázatokat adhatunk be. Az ESZA által kezelt pályázatok regisztrációs díja 3000 Ft, melyet az aktuális minisztérium átvállal. Viszont csak egy szakértő bírál – általában egy szakértő egy pályázati ciklusban 30 pályázatot bírál. Néha össze szoktak beszélni, hogy kinél van a legjobb pályázat. Olyat nem tesznek, hogy csak azért nyer valaki, mert mindig próbálkozik.
Nem az a lényeg, hogy mindenki nyerjen, itt említette meg a „pályázati olló” fogalmát. Az előadó amellett van, hogy az ollót szűkre kell szabni, kreatív pályázatok nyerjenek. Manapság 200-500 ezer forintot szoktak adni egy-egy pályázatra, régebben a minimum 50 ezer volt.
Korábban volt olyan rendszer, hogy pályázni kellett szakértőségre is, de már nem nagyon maradt pénz a rendszerben, ezért szakértők önkéntesen jelentkezhetnek. Felhívta figyelmünk, hogy az önkénteseinket mi is becsüljük meg, néha hívjuk meg őket például ebédre, mert különben kifáradást tapasztalhatunk.
A bírálat kiszámítható, mert megjelenik mellette a bírálati lap is, ami rögzíti a szempontokat. Minden pályázatot kezel valaki, régebben a Mobilitás tette (ma diplomáciai terület), de a rendszer átalakul. Most a minisztériumban egy főosztály foglalkozik ezzel, de még nem hoztak döntéseket. Van új pályázati kiírás és a levegőben lóg sok pályázat elfogadása vagy lemondása. Egyelőre nem tudni, hogy lesz-e regionális ifjúsági pályáztatás. Megemlítette a Zuschlag-ügyet, amire szerinte visszavezethetőek átszervezések.
A regisztrációs nyilatkozatot minden évben be kell küldeni, az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (EPER) kiírják majd, hogy az ESZA-nak kell küldeni vagy a Wekerle Sándor Alapkezelőnek. A pályázat leadási határideje az adott nap 24. órája, előfordulhat, hogy összeomlik a rendszer, ha túl sokan véglegesítik utolsó pillanatban – ilyenkor utólag belenyúlhatnak, hogy mit fogadjanak még el. Kiskapu volt, hogy üres dokumentumot csatoltak, és hiánypótlással benyújtották, ezt úgy küszöbölik ki, hogy teljesen üres lapot nem fogadnak el.
Eszközöket, pl. laptopot jelenleg max. 100 ezer forint értékben vásárolhatnak, vagy ki kell kötnünk, hogy a fennmaradó összeget mi pótoljuk ki. Benzinköltséget akkor tudunk elszámoltatni, ha saját autója van a szervezetnek. Akkor viszont nyilvántartást kell vezetni az APEH előírásainak megfelelően. Ennél egyszerűbb, ha vonatjegyet számoltatunk el.
Felolvasott részleteket a pályázatból, és mondott néhány dolgot, amire érdemes figyelni. Beszámolóként a pr szövegnél jobban szeretik, ha tételes elszámolást készítenek az összegekről, amit nyertek; célszerű ezeknek kombinációja. A pénzügyi elszámolásnál viszont nagyon sok mindenre kell figyelni. Projekt végének az számít, ha már kiértékeltük a munkánkat (volt köszönővacsora, motivációelemzés, facilitátor stb.) és elkészítettük a pénzügyi beszámolónkat. Érdemes egy mappában tartani az egy pályázathoz tartozó számlákat. A pályázati dokumentációt 10 évig meg kell őrizni.