Eseménynaptár
Civilek a médiában – televízió
Második alkalommal tartott előadássorozatot a Civil Kommunikációs Akadémia 2011. január 19-én. Ezúttal két újságíró, Herczeg Zsolt (InfoRádió) és Kruzslicz Dávid (RTL Klub) is adott tippeket a civil szervezeteknek, hogyan tudnak esetleg bekerülni a médiába.
Emellett Gádor György a pályázatíráshoz adott néhány tippet, míg Dede Éva pszichológus a segítés tudományába vezette be a közönséget. Kruzslicz Dávid, az RTL Klub szerkesztője előadásának összefoglalóját olvashatjátok.
Azt szokták mondani, hogy tévéműsoroknál 70%-ban az ember a képre figyel, ez a témaválasztást is meghatározza. Az RTL Klub Híradónál reggel 9-kor van értekezlet, a Házon kívülnél hetente egyszer. Általában már reggel tudják 70-80%-ban, hogy mi lesz az esti Híradóban, de közbejöhetnek fontos történések.
Minél később van egy műsor, annál pontosabban be lehet lőni a célközönséget. A Házon kívült azok nézik, akiknek megvan hozzá a háttértudásuk. Napközben úgy kell beszélniük, hogy azt mindenki értse, és olyan témákról.
Honnan tudják reggel a híreket? Dolgoznak a hírügynökségekkel (MTI, Független Hírügynökség), minden szerkesztőség elő van fizetve a Napi Tükörre, ez a legfontosabb kiindulópont. Fontosabb az e-amileknél és a faxoknál, náluk nincs olyan, aki ezeket feldolgozza. Különböző témákkal foglalkozó szakriporterek vannak, nekik érdemes írni a saját témánk szerint. A harmadik forrás a weboldalak, melyeket szintén a riporterek néznek. Negyedik forrás a betelefonáló néző. Hétköznapokon 6-7 riporterrel dolgozik a Híradó, úgy kell megszervezni, hogy el is jussanak azokra a helyekre. Uborkaszezon általában a nyár, karácsony előtti időszak, hétvégék – ilyenkor nagyobb esélye van civil témáknak bekerülni.
Megemlítette a sound bite – voiceover technikát, utóbbinál a riporter rábeszél a képre, ahol éppen pl. valami érzelmet jelenítenek meg. Nem javasolja, hogy valaki 16 másodpercbe próbálja összefoglalni a mondandó lényegét, kb. 5 percig szokott beszélni a riportalanyokkal, és általában lehet sejteni, hogy milyen mondatot választ majd ki belőle. Politikusoknál lehet látni, hogy csak egy mondatot ismételgetnek, de akkor a kommunikáció veszik el, és nincs értelme kérdezni. A riporter célja megnyugtatni a riportalanyt, arra kell koncentrálni, hogy ez egy beszélgetés, nem szereplés. Hogy jól sikerüljön, az mindkét fél érdeke.
Azt keresik képi szempontból, hogy tér legyen a riportalany mögött vagy valamilyen strukturált tér, pl. fehér fal helyett egy könyvespolc legyen, vagy a folyosón látsszanak a háttérben a dolgozó kollégák. Még jobb, ha a helyszínnek van köze a témához, pl. zöldeknél muszáj kívül lenni. Azonnal kellenek nyilatkozók, olyan nincs, hogy akkor majd holnap, mert keresnek inkább mást. Tegyük fel, hogy a riporter három helyszínre kimegy, mindenhol eltölt kb. 20 percet, kb. fél négyre visszaér, visszanézi az anyagokat, kiválasztja és leírja, hogy mik kerüljenek be. Fél 6-kor nekiül vágni és félóra alatt megvágja az anyagot, de a 6 riporternek sokszor várni kell egymásra.
A magazinműsorok mások, mert egy hét alatt van idő utánanézni a dolgoknak, hosszú riportokat készíteni. A Házon kívül nyitottabb a civil szervezetek felé, de persze ahhoz is kellenek sztorik és emberek.
Mint kiderült, az RTL Klub nincs előfizetve az MTI-re, mert olyan áron dolgoznak, de a hírfolyamban úgyis megjelennek a fontosabbak. Általában a címeket nézik végig és a leadet, közleményekben nagyon nem szoktak elmerülni. Tévés szempontból 10-14 között érdemes küldeni a híreket, rendezvényeknél az a legideálisabb, ha 14-15 között van.
Egyszerű, rövid mondatokban fogalmaznak, mert azt érti mindenki; érdemes ezt a riportalanynak is megtenni. Hétköznapi szavakra kell átformálni a szakszöveget, ezért nagyon nehéz rendőrt megszólaltatni vagy tudóst. Az RTL Klub ezért is nem foglalkozik pl. mikrogazdasággal, mert azt kevésbé lehet körülírni.
Közönség felvetésére kiderült, hogy a tévék díjátadókra kevésbé mennek, mert az nem túl érdekes, hogy valaki belemosolyog a kamerába. Maga az esemény az érdekesebb, mikor képileg történik valami érdekes.
Ezután példákat hallhattunk civil szervezetektől, hogy milyen rendezvényeiket hogyan tudnák kommunikálni.
(Habók Lilla, meetoff.eu)