A DUE Kulissza Gerilla Brigád tagjai ismét egy érdekes helyszínre látogattak el, ahol felfedezhették a régmúlt idők tűzoltó készülékeit, ruházatait, védő felszereléseket, valamint többek között kitüntetéseket, címereket és tűzjelző berendezéseket is láthattak április 24-i programunkon.
A Tűzoltó Múzeum, avagy a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma a tűzoltás, illetve a tűzoltók eszközeinek és tevékenységének bemutatásával foglalkozó intézmény. Annak, aki ide ellátogat, érdemes időt szánnia a barangolásra, ugyanis amerre csak nézünk a termekben, minden négyzetcentiméteren láthatunk valamilyen érdekes tárgyat. Ennek a múzeumnak a kiállított felszereléseit és tárgyait lehetetlen fél óra alatt végigjárni. Mi nem is akartuk, hiszen megannyi érdekességgel találtuk szembe magunkat, amiről eddig elképzelésünk sem volt.
Azt tudtátok, hogy az első légzőkészülék Kőszeghi-Mártony Károly nevéhez köthető? Igen, egy magyar férfi lángelméjének köszönhette a világ, hogy a tűzoltók biztonságosabban tudtak a füsttől gomolygó épületekbe bemenni és a maszknak köszönhetően elkerülni a fulladást. Kőszeghi egyébként nem csak a sűrített levegőt használó légzőkészüléket találta fel, hanem a gulyáságyút is. Büszkeségünk mellesleg a földnyomáselméletek első magyarországi kutatója, a kísérleti talajmechanika megalapítója is volt egy személyben. Az általa tervezett légzőkészüléket is meg lehetett tekinteni.
Tűzoltó sisakokból nem volt hiány, rengeteg sorakozott az üveg vitrinek mögött. A tárlat bemutatta a különböző országok által kifejlesztett és használt variációkat. Volt, amelyiken az ország zászlaja díszelgett és olyan is, ahol két kis ablak kinyitásával lehetett megoldani a szemnek a szellőzést és a szabad látást. A sisakok igen nehezek, felpróbáltunk néhányat és realizáltuk, hogy a tűzoltók munkája milyen fizikai erőnlétet is igényel, ha napi több órán keresztül folyamatosan kell viselniük ezeket a fejvédőket és a ruházatról még nem is beszéltünk, amit viselni szintén nem könnyű. Főleg az 1800-as években volt ez kissé kellemetlen, amikor még a védőfelszerelés mellett a férfiak a hátukra erősített sűrített palackos kis táskákat is viseltek. Akkoriban nagyon elterjedt volt a különböző maszkok viselése is, amiket szintén megtekinthettünk a múzeumban. Némelyik kinézete eléggé ijesztő és inkább egy zsiráfra vagy valami féle csőrös állatra emlékeztetett minket. Régen a különböző maszkokat egyébként kecskebőrből készítették. Hozzátesszük, hogy annak ellenére, hogy akkoriban nem ismerték a műanyagot, vagy a különböző technikai megoldásokat sem, mint a hegesztés, nyomásmérés, sikerült egy teljesen használható és a célnak megfelelő védő felszerelést létrehozniuk.
A múzeumban felfedezhettünk régi tűzoltó kocsikat, készülékeket, tömlőket és vízpumpáló eszközöket, figyelemfelkeltő régi plakátokon mutatták be, hogyan védekezzünk a tűz ellen, milyen biztonsági előírásokat kell betartani. Láttunk korabeli tűzjelző berendezéseket (például a Parlament 1904-től, valamint az 1986-ig használt eszközét), régi telefonkészülékeket, melyek a katasztrófavédelem központjában fogadták a tűzvészt bejelentők hívását.
Sokat változott a világ és a technológia. Felfedezők mindig voltak és lesznek, és ezek a múzeumok, melyek felölelik a múlt nagyjainak kiemelkedő munkáit, remélhetőleg még sok érdeklődőnek szolgálnak majd olyan maradandó múltbéli kalandozással, mint a mi számunkra, akik a KGB tagjaiként ellátogattunk oda. Ismét egy nagyszerű program, bár inkább elméleti kalandozás volt, hiszen visszagondoltunk arra, milyen lehetett az a világ, amiről ma már csak a múzeumokban láthatunk kiállítást.