Dueonline.hu

Funkció, stílus, elismerés? Miért vesznek az emberek valamit, ami méregdrága, és mégis ugyanazt tudja, mint egy olcsóbb termék?

https://www.youtube.com/watch?v=YOSp7hQDB6M

Mi a különbség egy IKEA-szatyor és egy ahhoz hasonlító színű, méretű és kinézetű divattáska között? Nos, a válasz: cirka hatszázezer forint. Az egyik nagy divatmárka ugyanis a svéd bútorhálózat (és a gyakran költöző emberek) egyik legnépszerűbb termékét koppantotta le szinte teljesen: a szinte elnyűhetetlen nagy kék szatyrot, majd több mint hatszázezer forintnál is több fontért kínálta megvételre. Az IKEA humoránál volt, egy jópofa válaszkampányban üzent a készítőknek, hogy értékelik a tréfát. De mit tanulhatunk ebből?

Nem minden arany, ami drága!

A divat egy igen szubjektív műfaj, az árazás nem a funkció, hanem a stílus és a márka alapján történik. Az IKEA-szatyor valószínűleg semmivel sem tud kevesebbet, mint a spanyol divatcég hatszázezer forintos verziója (persze más az anyaga, valószínűleg kézzel készül, ez mind hozzáad az értékéhez, de a funkciójában nincs különbség).

Nem ők voltak az elsők a történelemben, akik inspirációt merítettek hétköznapi, olcsó tárgyakból, hogy aztán valami sokkal drágább, és akár funkciójában is más terméket hozzanak létre. Volt már itt tisztítószerről mintázott telefontok, sima bevásárlószatyor prémium áron, de egyszer még a Louis Vuitton is pördített egyet a hagyományos szatyor-imázson, ők cirka hatszáz forintért árulták az egyébként filléres zacsit. Mi értelme van ennek? A divat is olyan, mint bármi más – időnként monotonná válik, és egy frappáns húzással kicsit fel lehet rázni. Ezzel az alkotó is kifejezheti, hogy épp egy lázadó korszakban van, a márka is megmutathatja, hogy nem csak a saját világában él, és a közönség is értékeli a humort.

Nemrég például budapesti diákok a BKK üléshuzatait használták alapanyagnak egy iskolai projekthez, már ezer fölött van a kedvelőik száma a Facebookon, mert jó pontra tudtak tapintani.

Hogyan pozícionálja magát egy márka?

Mi az a pozíció? Amikor valaki piacra dob egy terméket, el kell, hogy döntse azt is, hogy mennyiért fogja árulni. Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, ismernie kell a következő dolgokat:

• A célközönséget: ki az, akinek el akarja majd adni a terméket? Vajon mennyi pénzük van?

• A saját korlátait: miből és hogyan fog gyártani, mekkora kapacitással?

• A konkurenciát: ki az, aki hasonló terméket ad a piacon, az milyen áron, milyen minőségben érhető el? És milyen üzenettel milyen helyeket foglaltak már el a célközönség fejében, szívében?

Ez elsőre könnyűnek hangzik, de könnyű elcsúszni rajta. Ahhoz, hogy egy IKEA-szatyor poént el tudjon sütni egy divatmárka, előtte már bizonyítania kell, hogy nem csak lekoppintani tud, hanem eredeti termékeket is ad a vásárlóinak.

Amikor vásárolunk, fontoljuk meg, mit akarunk: funkciót, vagy elismerést. Attól, hogy egy új mobil trendi, és adott esetben csillagászati összegbe kerül, nem jelenti azt, hogy jobb is, mint egy konkurens gyártó feleannyiba kerülő terméke. Ilyenkor érdemes a specifikációt megnézni, összehasonlítgatni a többi készülék tudásával, mert komoly százezreket is lehet spórolni, ha nem hűbelebalázs módjára rohanunk a legújabb trend után.