Van, aki fizet azért, hogy eljusson hozzád a közösségi médiában, anélkül, hogy te észrevennéd.
Megfigyelted már valaha, hogy ha valamire rákeresel az interneten, és utána belépsz például a Facebookba, akkor – ha nincs reklámblokkolód – elkezdenek sorjázni azok a hirdetések, amik hasonló termékeket reklámoznak, mint amire korábban kerestél?
Nincs ebben semmi véletlen, így működik az online reklám világa, ezzel tisztában kell lennünk. A nagy cégek gyűjtik az infókat rólunk: mire keresünk, melyik oldalon mennyi időt és mivel töltünk, ha itt egy strandpapucsot rendeltünk online, amott meg repjegyet foglaltunk, akkor tele leszünk nyaralással kapcsolatos hirdetésekkel. Azonban az, hogy milyen adatokat gyűjtenek és tárolnak rólunk, azon múlik, hogy mi mennyit árulunk el magunkról.
1 lájk = 1 információ
Azzal, hogy dolgokat kedvelünk és követünk, magunkról árulunk el a hirdetőknek dolgokat. Az algoritmusok alapján nagyobb valószínűséggel talál el minket egy karibi utazás hirdetése, ha belájkoltuk az összes, Karib-szigetek környéki utazós oldalt, mintha soha semmi ilyet nem tettünk volna.
Ez elfogadható is, a világ fejlődik, sőt, van, amikor kifejezetten hasznos – van, aki szereti is –, hogy már személyre szabott ajánlatokat kapunk, de itt sajnos nincs még vége a történetnek. Az igazán para dolgok csak ezután jönnek. Nemrég ugyanis kiderült, hogy a Facebook azokat a leütéseket is elemzi, amiket nem küldtünk el. Tehát ha valaki egy beszélgetés során jól beolvasna a másiknak, de helyette meggondolja magát, és teljesen mást ír, valahol valaki azt is elolvasta, amit nem küldtél el, vagy legalábbis valamilyen adatbázisban rögzítésre került.
Ez több okból is aggályos. Egyrészt ugye senki sem szereti, ha a gondolataiban turkálnak, és ez azért picit olyan – másrészt pedig ha ezeket az információkat értékesíteni tudják gazdasági szereplőknek, akkor igazából értékesíteni tudják politikai szereplőknek is.
Az arcfelismerő algoritmusok segítségével egyre pontosabban fel tudnak ismerni embereket a képeken, és minél több fotónk kering a közösségi médiában, annál könnyebb lesz összerakni a képet.
Ha van Facebook-profilod, kérd le a vállalattól, hogy milyen adatokat őriznek rólad. Egy pdf-ben kis várakozás után megkapod az egészet. Érdemes, meg fogsz lepődni! (A „beállítások” menüben az „általános fülön” a lista alján rányomunk arra, hogy letöltenénk az adataink másolatát.)
Mit tehetünk ellene?
• Ne engedjük, hogy az engedélyünk nélkül fotókat töltsenek fel rólunk!
• Ha már van fotó, ne taggeljük magunkat!
• Kisgyerekről ne töltsünk fel képet! Majd ha nagy lesz, ő eldönti, hogy akar-e ország-világ számára látható lenni.
• Bánjunk csínján a lájkokkal!
• Amelyik alkalmazást csak lehet, használjuk bejelentkezés nélkül, így kevesebb adatot gyűjthetnek rólunk.
• Ne állítsuk automatikusra a bejelentkezést a különböző oldalakon, amelyeket használunk!
• Azt már nyilván mondanunk sem kell, hogy ne maradj bejelentkezve az e-mailedben, közösségi oldalakon, de a többi, általad használt oldalon is célszerű kijelentkezni, mikor már nem használod.
• Kapcsold ki a (vagy ne engedélyezd) a helyzeted azonosítását az alkalmazások és weboldalak számára!