Dueonline.hu

Erdősi Boglárka, a Tudós csajok csoport tagja beszámolójában osztja meg az olvasókkal élményeit, melyet az MTA TTK falai között szerzett. Bogi annyira otthon van a kémiában,hogy a kutatónő az előadást követően hangoztatta, hogy a későbbiekben a közös munkát is el tudja képzelni a tehetséges lánnyal.

Aranyos ragyogással bukott le a nap a TTK épületegyüttese mögött.
Az idő hűvös, kellemesen csípős volt, de talán azért mégsem élveztem annyira, hogy ne örültem volna az épületben fogadó melegnek. Dörzsölgetéssel hoztam vissza a keringést átfagyott kezeimbe. És miközben a többiekkel az elmúlt időszakot vitattuk meg, gondolatban én már az előadáson tűnődtem.

Arany molekulák?

Iszonyatosan izgatott, pontosan mit is fed ez a cím, ráadásul a hab a tortán egyértelműen az volt, hogy egy valódi ezzel a szakterülettel foglalkozó kutatónő, Dr. Deák Andrea avatott be minket érdeklődőket a kulisszatitkokba.

Fotó: Jakab Linda - Dr. Deák Andrea és Csaba

A hétköznapokban nem kell feltűnő, túlcifrázott cím vagy figyelem felhívás, színes nagy betűk… az arany szó hallatán valahogy minden átlagember felkapja a fejét vagy legalábbis laposan oldalra pillant arra, aki szóba hozta, figyelve miért is emlegette a legértékesebb nemesfémek egyikét. De ez régen sem volt másképpen… Sőt!
Az ókorban a napkoronggal azonosították, isteni erőt tulajdonítottak neki hisz a régi kor embere csak is így, isteni beavatkozásként tudta magyarázni időtálló, szemet gyönyörködtető csillogását, megnem fakuló különös színét. Nem sokkal utána fontos kereskedelmi szerepet kapott, arany érméket vertek a világon mindenhol egymástól függetlenül, de nem készültek belőle fegyverek, földművelési eszközök; az arany tiszta maradhatott; nem érintette föld és nem ontott vért, helyette ékszerként függött gazdag uralkodók nyakában, templomok díszítését adta vagy értéket képviselő érmékként csengett az ember markában.
És ezek, mondani sem kell, csak növelték az arany hírnevét. A középkorban egész kutatást fűztek fel laboratóriumi előállítására, a magukat alkimistáknak nevező társaság tagjai keresték széles e világban a bölcsek kövét mely, hitük szerint képes, egy életet meghosszabbító varázs elixír előállítása mellett, arannyá tenni minden közönséges fémet. De mind ez a mai napig sikertelen vállalkozásnak bizonyult. Ennek dacára ma is élnek élszánt tudósok, akik hiszik, hogy az arany többre érdemes, hála különleges molekuláris felépítésének, minthogy csicsás dísztárgy vagy tőke alap váljék belőle.

Fotó: Hegyesi Eszter - Arany körte

Bevallom a lépcsőket kettesével szedtem, zsongtam a kérdésektől, melyekre maradéktalanul választ is kaptam később ugyanitt. Lenyűgözve vettem szemre a folyósó végén terpeszkedő labort melybe vezettek minket: nem olyan volt, mint egy gimnáziumi kémia szertár, hiányzott belőle az elrontott kísérletektől bűzlő levegő, a megmérettetéstől kétségbe esett rettegő diákok szaga. Valami olyan helyre csöppentünk, ahol előtte legtöbben nem jártunk. Tisztaság és rendezettség uralta oltár volt ez a kis zug, a világot összekötő és megmagyarázó kémiának.
    
A csapatunk kissé megszeppenve álldogált immáron holminktól megszabadulva, nem tudtuk mit is várhatunk, hogy fog zajlani az előadás. A hangulat viszont nemsokára egészen meglepően megváltozott, hála Deák Andrea kiváló előadói képességének. A kutatónő, szenvedélyes lelkesedése átterjedt ránk és mindannyiunkat megfertőzött. Az előadás interaktív volt: sokszor kérdeztünk bele, nem egyszer jómagam is, és kérdéseinkre mind olyan válasz kaptunk mely kielégítette kíváncsiságunkat.
A kérdésekkel megtűzdelt előadás folytán mi magunk is betekintés nyertünk egy kutatás munkafázisaiba, a kutatók egy átlagos napjáról is szereztünk érdekes információkat, de ami legfontosabb, képet kaptunk az aranymolekulák szerkezeti sajátosságát kihasználó szupramolekulákról és szépségük mellett hasznukat is jobban megérthettük.

Fotó: Jakab Linda - Tudós csajok

A szupramolekulák címszó alatt, ha rákeresünk ezt találjuk: intermolekuláris (az az molekulán kívüli) erőkkel összetartott nagy molekulatársulások. Ez a legtöbbeknek nem mond semmit, és ha még nem is ismeri a kémiát az illető annyira, már rögtön az első szót bizalmatlanul méricskéli, s mivel nem sok estben találkozik ezzel a szóval, így azt is kikövetkeztetheti dőre módon, hogy ritkaságszámba megy ez a természetben. Pedig az igazság az, hogy kedvenc „Miki egér fej” formájú vízmolekuláink is intermolekuláris (Hidrogén) kötéseik miatt olyan különösen sokrétűek. De míg a vízben, ahol kevés atom alkotja a molekulát (összesen csupán három) és a hidrogének alakítják ki egymás között a legerősebb másodrendű kötést, a hidrogénkötést, addig a TTK-n vizsgált, általunk megfigyelt molekulák esetében az arany tette (hozzávetőlegesen) ugyanazt, mint a hidrogének. Erős kötéssel húzták magukhoz aranytársaikat és az azokhoz kapcsolódó egyéb atomokat. Ez a kötés szíve - lelke az égésznek, hisz’ ez tette ezeket a részecskéket igazán azzá amik, a kötés mentén ugyanis képesek az eltekeredésre a tér mindhárom irányába. Ezt a kémiában csak izomériának nevezzük, hiszen bár kémiai képletük, ezáltal, összetételük megegyezik, mégis sok tulajdonságukban eltérőek: máshogy reagálnak/ nem reagálnak az őket érő hatásra. Így, ha kristályosították őket, egész máshogy „fagytak” meg, tehát az izoméria a kristályszerkezetükre is kihatott.

Fotó: Hegyesi Eszter - A molekula színt vált

Ezt az itt megfigyelt izomériát akár apró változások is befolyásolják: páratartalom, hőmérséklet, fénynek való kitettség, sőt a kristályok akár külső beavatkozás hatására egymásba is alakulhatnak. Ez pedig azt eredményezi, hogy amikor kölcsönhatásba lépnek fizikai vagy kémiai hatássokkal ezekre akár (nem minden esetben) roppant látványosan reagálnak (nem feltétlenül kémiai értelemben). Esetünkben ultraviola sugárzással megvilágítva figyelhettük meg a mechanikai hatásra, mozsárban való őrlésre való színváltoztatást, mely azt is mutatta a szakértő szemnek, hogy a belsejében bekövetkezett valami fontos struktúraváltozás.

Fotó: Hegyesi Eszter - Kristályos aranymolekulák UV alatt

Még a jövő zenéje a pontos felhasználásának mivoltja, de már most is nem egy termék működik ezzel a lenyűgöző technikával.
Olyan élménnyel távoztam, mely úgy érzem, nemcsak engem, mint egyént tett többé hanem (talán a nem is olyan távoli jövőben) egy napon az emberiség újabb tudásbeli felemelkedése is válhat ebből és ehhez hasonló fáradhatatlan kutakodásból.
Tehát kijelenthetem, hiába teltek el századok, az arany jelentős része maradt a hétköznapjainknak, legyen szó néhány szólásmondásban való felbukkanásáról, aranyba való érték megőrzésről vagy csak egyszerű szépségről tett idealizációról és gazdagságról alkotott nézetekről. És pont ilyen biztosnak találom, hogy ott lesz a jövőnkben is, netán épp szupramolekulába építve könnyítve meg életünket.

Fotó: Hegyesi Eszter - A Tudós csoport

Végül, remélem, cikkem elolvasása után, ha a naplemente fényein tűnődsz egyszer, eszedbe jut az arany, mely nem csak gazdasági különbségeket okoz, vagy embereket tart össze, de olyan lehetőségeket kínál számunkra, mely egy napon újabb mérföldkő lesz az emberiség és ez által a világtörténelemben.

Erdősi Boglárka