Dueonline.hu

Az iskolában, a munkahelyen, akár még a családban is – vagyis szinte minden közösségben – előforduló, szomorú jelenség a kiközösítés. A nagyjából egymilliárd iskolába járó gyermek egynegyedét érte már valamilyen zaklatás!

Az iskolában, a munkahelyen, akár még a családban is – vagyis szinte minden közösségben – előforduló, szomorú jelenség a kiközösítés. Az áldozatok lelki sérülései már ekkor is hosszú távra szólnak. Ha azonban verbális, fizikai, vagy szexuális zaklatás áldozataivá válnak az érintettek, örökre szóló, súlyos lelki sebek maradhatnak beforratlanul. Az UNESCO a világ minden országára kiterjedő, 2017-ben készült felmérése döbbenetes számot mutat: a nagyjából egymilliárd iskolába járó gyermek egynegyedét érte már valamilyen zaklatás!

Az ilyen típusú bántalmazást, erőszakot összefoglalóan bullyingnak nevezzük. Az elmúlt hónapokban több kampány is indult, hogy tegyen az elharapózó jelenség ellen, és felhívja a figyelmet ennek veszélyeire.

Sokak szerint az általános iskolások alsóban a legártatlanabbak, és az osztályközösségekben nem fordulhatnak elő komolyabb incidensek. Valójában azonban ez a korosztály a legfogékonyabb egymás „szekálására”, az alkalmi vagy rendszeres bántalmazásra, hiszen ebben a korban kezdik el megismerni és letapogatni saját határaikat és társaik tűrőképességét, reakcióit. 7-10 éves koromban én is a saját bőrömön tapasztaltam, mit jelent kiközösítettnek lenni, mennyire súlyos lehet a bullying: fogaimat törték, fojtogatás áldozata lettem. Még az is megtörtént, hogy egy fiú komplett szabályzattal rendelkező klubot alapított ellenem, amelybe elkezdte beléptetni az osztálytársaimat. Később, amikor ez az angol származású diák visszatért Nagy-Britanniába, saját kezemmel kellett búcsúajándékot készítenem neki. Ebből is látható, hogy adott esetben a pedagógusok sem feltétlenül képesek következetesen fellépni a „bullykkal”, vagyis a zaklatókkal szemben.

Az iskolai bántalmazást, a sok iskolai közösségben fennálló „farkastörvényeket” az idősebb generáció sokszor természetesnek véli, mondván, mindig legyőzi az erősebb a gyengét. Egy amerikai, New York állambeli kisváros, North Tonawanda képviselőtestülete azonban megmutatta, hogy ez a gondolkodás helytelen: drasztikus megoldást választva törvénybe iktatták, hogy ha egy diákot a településen három hónapon belül ismételten rajtakapnak, hogy zaklatja társait, szüleit 250 dollárig terjedő pénzbírsággal, vagy 15 napig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatják!

A törvény a kisváros szülői közösségét is munkára serkentette. Létrehozták az „Összefogás North Tonawanda Biztonságos iskoláiért és utcáiért” nevű Facebook-csoportot. Elmondásuk szerint remélik, a törvény és a csoport segíteni fog gyermekeik megóvásában a harmincezer fős településen.

Az amerikai szülők kezdeményezőkészsége példamutató, mégis sokan vannak, akik a bullying-jelenséget, legyen bármennyire súlyos, nem akarják észrevenni. A Burger King és NoBully.org nevű oldal közös kísérletében arra voltak kíváncsiak a kezdeményezők, vajon egy megalázott gyerek, vagy egy szétrancsírozott hamburger okoz nagyobb elégedetlenséget a vendégek körében? Kisfilmjükben gyerekszínészek eljátszották, hogy egyik társukat az étteremben kipécézik, majd megalázzák: nyilvánosan földre lökték, italát kiöntötték, megütötték. Mindeközben a vásárlók ököllel szétlapított hamburgert kaptak. Egészen megdöbbentő eredmény, hogy a vendégeknek csupán 12%-a emelt szót a bántott fiú mellett, míg a kevésbé esztétikus hamburger miatt a fogyasztók 95%-a tett panaszt. A felmérés eredményéből tehát látszik, hogy szolidaritás terén nagy hiányosságok merülnek fel, és az emberek többsége nem ismeri a helyes reakciót – és a megfelelő értékrendet – ezekben az esetekben.

A bullying ellen azok lépnek fel bátrabban, nagyobb számban, akik maguk is átélték a megalázottság, kipécézettség érzését. A bántás nem csak személyesen, de egyre gyakrabban online formában is jelentkezik. Az UNICEF szerint például Magyarországon minden harmadik gyermeket érint az úgynevezett cyberbullying. Monica Lewinsky, akit sok online támadás ért az egykori amerikai elnökkel, Bill Clintonnal való viszonya miatt, most anti-cyberbullying kampányt hirdetett. A BBDO reklámügynökséggel közösen készített kisfilmben arra próbálják meg felhívni a figyelmet, milyen érzés lenne az online zaklatás a valóságban. Például egy ismeretlen odalép egy kávézóban egy lányhoz, és kövérnek nevezi, vagy egy másik ismeretlen nő két muszlimot nevez egy parkban terroristának bárminemű előzmény nélkül – ahogy ezek az esetek az online térben bármikor meg is történnek. A színészek által játszott, rejtett kamerával rögzített jelenetekben mindig vannak nem beavatott személyek, akik az abuzáltak védelmére kelnek a valósághű, utcán zajló konfliktusokban. A Bullying Prevention Month elnevezésű eseménysorozat keretében készült videó bemutatja, hogy a való életben hasonló támadások ritkán fordulnak elő, de az online világban, személytelenül, egy telefon, vagy egy álprofil mögé bújva egyre gyakoribbak, sőt erre a világra vannak specializálva, hiszen itt nem érezhető közvetlenül az áldozat védelmére kelők hangja.

(Lami Krisztofer)

Az internet olykor átállít a sötét oldalra. Hogy miért? Az alábbi cikk elárulja.

Többet szeretnél megtudni az online világról, az ott kialakuló személyiségről, netán próbára is tennéd a tudásodat? Keresd fel a www.buvosvolgy.hu oldalt!
A Médiaértés-Oktató Központot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozta létre, hogy segítsen a fiataloknak a média biztonságos és tudatos használatában.
Ismeretterjesztő füzetek a médiával kapcsolatban 6-16 évesek számára az alábbi link alatt érhetőek el.