Bár volt magyar krimi, voltak remek magyar bűnügyi filmek, azokon a Kádár-kor erősen rajta hagyta a nyomát: a bűnelkövető többnyire csak külföldi vagy külföldiek által megtévesztett magyar lehetett, és a bűn feltárása után a rend maradt.
Tehát fel sem merült a Kádár-korban, hogy készíthet bárki fim noirt vagy igazi, vérbeli thrillert. Az első fecske, ami még nem hozta a magyar thrillerek nyarát, A nyomozó volt. Malkáv Tibor kórboncnok sötét története, amiben maga a főhős valójában egy anti-hős, egy olyan hős, akivel nem feltétlenül tudunk azonosulni. Ebből a szempontból is különleges és fontos film Gigor Attiláé. Az antihős típusnak is ez a film nyitott utat.
A film címe magyarul annyit jelent: halott állatok kipreparálása, ám a tulajdonképpen szkeccsfilmnek, vagyis összeillesztett rövidfilmekből, egymásra ható rövidfilmekből álló filmnek is tekinthető Pálfi György műnek csak az utolsó epizódja szól valóban egy preparátorról.
Rolling gag-nek azt nevezzük, amikor egy szereplő újra és újra elismétli ugyanazt a poént. Ez az egyszerű fogás remekül alakítja a karaktert, hiszen a visszatérő mondat miatt azonnal azonosítani tudjuk.