Dueonline.hu

Kulissza Gerilla Brigádunk január 21-én a Parlamentben járt, aminek olyan helyeire is bejutottunk, ahová egy átlagos látogató nem. Volt ott minden: korona, magán-tévéstúdió, gyufaszál-makett, óriáskönyv, Vilmos herceg.

Elsőként általános idegenvezetést kaptunk egy kedves hölgytől, akinek az előadásából úgy tűnt, mintha csak legek lennének ott: legnagyobb, legidősebb, legtöbb... Aztán a szakmai résznél átvette az idegenvezetést Incze Niki, az Országgyűlés Sajtószolgálatának egyik sajtóreferense, DUE-tag. Vele betekintettünk az újságírók számára érdekes helyekre: sajtószoba, parlamenti stúdió, sajtópáholy az ülésteremben.

Először a Köztársasági Őrezred két tagjával találkoztunk, akik az épület biztonságára ügyelnek. Miután átestünk a biztonsági ellenőrzésen – két német srác sikertelen belógási kísérlete mellett – az ország legnagyobb házán belül megtudhattuk, hogy a magyar Parlament a 3. legnagyobb ilyen funkciót betöltő épület Európában (a brit Parlament és a berlini Reichstag után), itt található az ország legnagyobb könyve, aminek a mérete 70×100 cm és a címe: A magyarok asztala.

Itt lelhető fel Európa legnagyobb kézzel csomózott szőnyege, ami 7×21 m és 1 négyzetméterén 100.000 csomót szőttek és van itt egy óriási váza is, aminek a becsületes neve Millenniumi Díszváza. Érdekessége, hogy kínai ihletésű a mintázata, de a virágok között régi, magyar verssorok is felfedezhetőek. A váza 225 cm magas (több, mint 2 méter) és Zsolnay pirogránitból készült.

A Parlament építtetői törekedtek arra, hogy magyar mesterek dolgozzanak magyar anyagok felhasználásával az idén 104 esztendős alkotás készítésekor és mivel a II. világháborúban nagyon sok részét leromboltak, 1951-ben védetté nyilvánították az épületet.

A Díszlépcsőház kézzel festett üvegablakai úgy élték túl a háborút, hogy leszerelték őket, amikor már számítottak a támadásokra és a pincében, homokzsákok között őrizték őket. Ilyen aranyozott oszlopok csak a Brit Parlamentben vannak, mint itt és külsőre is hasonlít a magyar Országház az angol nagytestvérére.

Nemrég elhelyezték a Díszlépcsősornál a Parlament kicsinyített mását, amit egy miskolci család készített gyufaszálakból. A történet érdekessége, hogy nem fért ki a lakásuk ajtaján, emiatt le kellett bontani a bejárat egy részét, de cserébe kaptak egy új lakást.

A kupolateremben, ahol a koronázási ékszerek (korona, jogar, országalma, kard, palást) találhatóak, már történelmi magaslatokba emelkedhettünk. Megtudhattuk, hogy a koronánk Európa legrégebbi koronája és hogy a jogarban a kristálygömb István királyé volt. Ez a kupolás rész emelkedik a legmagasabbra a Parlamentből, 96 méterre és a főbejárattól 96 lépcsőn lehet ide jutni. Ez nem véletlen. Steindl Imre azért játszott a 96-os számmal, mert 896-ban volt a honfoglalás és ennek millenniumi ünnepségét itt tartották 1896-ban.

Ebben a helyiségben történelmi személyiségek is helyt kaptak szobor formájukban: Árpád, a honalapító, István, az államalapító, Könyves Kálmán, aki eltöröltette a boszorkányégetést, mert el tudta hitetni az emberekkel, hogy nincsenek boszorkányok, II. András, aki kiadta az Aranybullát, IV. Béla, a második honalapító, III. Károly, aki bevezette a leányági örökösödést, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Báthory István és Bocskai István.

Egyébként manapság törvényhozásra csak a déli szárnyát használják a Parlamentünknek. Mert van neki északi és déli szárnya is. Szimmetrikus elrendezésű a ház és pontosan ugyanúgy van berendezve mindkét része. Régebben az északi részt a felsőház használta, a délit az alsó és a középső, kupolás térben tartották a közös üléseket vagy ünnepeket. Az egyetlen különbség az északi és a déli társalgó között, hogy az északiban a kék szín az uralkodó, a nemesség kékvérűségére utalva, míg a déliben a bordó.

Aztán jött (szóval mi mentünk bele) a tévés közvetítésekből jól ismert terem, amit a V.I.P. páholyból tekinthettünk meg. Azért később a sajtópáholyt is megmutatták, de csak annyi különbség volt a kettő között, hogy az újságíróknak padsorok is voltak bekészítve (gondolom, az írás megkönnyítése végett). Ha körbenéztünk, a falakon freskókat láthattunk a magyar történelem eseményeiről és néhány uralkodó dinasztia címerét: Jagellók, Anjouk...

Következő utunk a sajtóterembe vezetett: "Mindig biztosítunk egy szobát az újságírók számára, ahol felcsatlakozhatnak laptopjaikkal a világhálóra és gyorsan elküldhetik szerkesztőségüknek a tudósításaikat. Látjátok azt a sok aljzatot a falakon?" – hangzott éppen aktuális idegenvezetőnk, Niki tájékoztatója.

Azt is elmondta, hogy a szomszéd szobában dolgoznak a sajtószolgálat munkatársai, akiknek a feladatai közé tartozik a vendég újságírók segítése is. Van itt egy olyan számítógép, amin az MTI hírei jönnek folyamatosan, ezért ezt nem lehet kikapcsolni. Mialatt átvonultunk a studióba, véletlenül összefutottunk négy férfival. Az egyik nagyon hasonlított Károly herceg idősebbik fiára. Lehet, hogy nemcsak a Parlamentünk külseje hasonlít rá? Vilmos hercegünk is van? Aztán Niki megjegyzéséből kiderült, hogy nem: "Itt vannak a tűzoltóink is!"

Majd a vezérlőbe érve Sóváry Zoltán, a stúdió vezetője mesélt nekünk: "Minket a médiatörvény hozott létre, amely kimondja, hogy a Parlamentnek saját magának kell megoldania a tévés közvetítéseket. Én terveztem ezt a stúdiót, és mi adjuk át a felvételeket a tévétársaságoknak. Ez a terem anno Göncz Árpád garázsa volt. Itt alakult ki stúdiónk a Parlament alagsorában. Ez egy teljesen automatizált stúdió, ami négy emberrel teljesen profin tud működni. Az MTV-hez közvetlen elérésük van (nem kell tárcsázni meg várakozni, csak egy gombot megnyomni)."

És búcsúzóul Niki azt is elárulta, hogy nyáron az Országgyűlésnek is kint lesz egy sátra a Szigeten, ahol majd nyerni lehet mindenféle dolgokat - azoknak, akik ismerik a Parlament kulisszatitkait.

Baranyi Ágnes