Dueonline.hu

Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész két verset szavalt el a Hallgatni Aranyt programban. Szerinte Aranyt költészete mellett jelleme is kiemelte a költőink közül, így nem csak a páratlan szókincse miatt érdemes az ifjúsággal megszerettetni.

Milyen a viszonya Arany személyiségéhez és költészetéhez?

Arany Jánost nem csupán a legnagyszerűbb magyar költőnek tartom, de csodálatos, példamutató embernek is! Egyenes jelleme, kristálytiszta, nemes gondolkodása, szerénysége, finom humora kiemeli őt a halhatatlan költőink közül is! Nagy egyetértés van e tekintetben, vele kapcsolatban nehéz lenne fanyalgó mondatokat idézni. Óriási műveltsége, szókincse, ma is ihlető ereje vitathatatlan, számomra külön kedves, hogy vidéki, nehéz sorsú, elszegényedett családi környezetből tudott ilyen magasra emelkedni tudása, tehetsége révén.

Melyik verseket mondta el a projekt keretén belül és milyen érzésekkel?

A Mátyás anyja és a Rendületlenül című verseket mondhattam el, nagy örömömre. A Mátyás anyja című balladát már apró gyermekkorom óta ismerem, még olvasni sem tudtam, de családunkban gyakran idéztük sorait, különösen édesanyám, például: „Istenem, / Istenem, / Mért nem adál szárnyat…” A magyar történelem nagyasszonya, Szilágyi Erzsébet gyönyörű, aggódó anyai érzelmeit faragja rímekbe Arany, szemérmesen, titkosan, hihetetlen finomsággal. A másik költemény a Szózat ihlette Rendületlenül pedig a magyar hazafias líra egyik legfontosabb, megkerülhetetlen alkotása. Nehéz mondani, mert nem egyszerű a szórendje, emelkedett stílusát kell visszaadnia a versmondónak, ha lehet, taszító pátosz nélkül.

Melyek a kedvenc versei a költőtől és miért?

Kedves minden sora számomra, amit leírt, mert hallatlanul szép és gazdag a mai fül számára is. Ha mégis választanom kellene, a balladák mellett mindenképp a Toldi szerelmét említeném, mert majd harminc évig írogatva, csodálatosan bölcs és kifinomult, lélektanilag pontosan megrajzolt Piroska és Toldi szerelmének bonyolultsága, története, igazi remeklés!

Arany költészete mennyiben járul hozzá a magyar nyelv megismertetéséhez és megszerettetéséhez?

Ma már Arany szókincse után csak vágyakozunk, jó, ha egy-két ezret használunk belőle napi szinten. Gondoljunk csak a leggyakrabban mondott jelzőinkre: nagyon, tök, irtóra, ezzel vége is. Arany stílusát a Biblia nyelve alakította kisgyermekkora óta, Petőfivel együtt a népköltészetet tekintették kimeríthetetlen, tiszta forrásnak, megújítva, továbbfejlesztve-gondolva azt. Riedl Frigyes írta róluk: „A műköltészet rózsafáját a népköltészet vadvirágtőkéjébe oltották.” Arany a magyar nyelv óriása volt, vegyük számba például csak a szólásokat, amiket naponta idézünk, nem is tudva már, hogy honnan ismerősek, kifejezésekre, melyek rég feledésbe merültek volna nélküle!

Hogy lehet Arany verseit úgy átadni, hogy a fiatalok figyelmét is felkeltsék?

Arany olyan csodás képekben fogalmaz, mintha egy film peregne előttünk, mely egyszerre sok képi információt sugároz. De ma a képekhez jobban hozzászoktattuk gyermekeinket, mint a szavakhoz! Némely szólása, kifejezése ma külön megfejtendő, mert kis gondolkodásra serkent. Ezt a mai fiatalok nem szeretik túlságosan, de ha kedvet csinálunk hozzá, örömmel „nyomoznak”, mondjuk a székelyföldi verstáborunkban, legutóbb múlt nyáron. Úgy tapasztalom, balladái most is nagyon népszerűek, versmondó versenyeken legalábbis. Ami talán nehezebben megy, a történelmi utalások megértése, hisz ebbéli ismerete folyamatosan hanyatlik a diákságnak, de ez a mi korunk és generációnk felelőssége, mulasztása. Élményszerűen előadva, minden verse, eposza hat ma is.

Mely magyar költőnek dolgozná még fel legszívesebben az életművét ilyen módon és miért?

Nekem Ady még ilyen nagy kedvenc, alig akad nap, amikor nem nyitom ki a kötetem, szeretem karcosságát, erős érzelmeit, fölhorgadásait, szenvedéllyel feltárt sorskérdéseit, melyek nagy része ma is vitatéma. Bánatom, hogy sok, erősen férfias verse nem hangzik jól női előadó szájából, de olvasni attól még rendkívüli módon szeretem. Nagy Lászlóval ugyanígy állok, de van rengeteg kortárs költő, akit boldogan olvasok, élükön talán ma Tornai Józseffel, Nagy Gáspárral.

A cikket a Magyar Művészeti Akadémia támogatja.