Eseménynaptár

DUE-tagság
és Sajtóigazolvány

Ne dőlj be!

ne-dolj-be

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Az emberiség vagy a gépek fejlődése? - Mesterséges intelligencia

A tudós csajok az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjában jártak. Erdősi Boglárka, akinek ez már nem az első és nem is az utolsó tudósítása, részletezi nekünk a központban hallottakat, mit is érdemes tudnunk a mesterséges intelligenciáról. Stephen Hawking sötét jóslata valóban beteljesül a jövőben?

Szerda volt és kissé hideg. A villamos kerekei kattogva gurultak az egyenetlen síneken. Az én fejemben pedig kavarogtak a kérdések a „Tudós Csajok” program soron következő alkalma miatt, de nem erről szeretnék írni. Úgy érzem mindenkivel volt már olyan, hogy csak bele akart vágni a mondanivalójába, minden mellé beszélés nélkül. Akkor miért ne kezdjük?

A mesterséges intelligencia kérdése már azóta érdekli az embert, mióta felmerült ez a lehetőség. Természetesen a kételkedőkben sokszor merül fel, hogy miért lenne az jó nekünk, ha holmi gépek vennék át az emberek által teljesített munkákat. A valós válaszra először a legtöbb ember felhúzza a szemöldökét, sőt el tudom képzelni, hogy nem túl elégedett ezzel, de a lustaság a valós ok.

Mi emberek (kár tagadni) mindig is, mint minden más a Földön, szorgosan követtük a legkisebb energia felhasználásával történő munkavégzés elvét. Persze, igen, ez nem valódi káros lustaság, minket az energia megtakarítás vitt előre. Például?
Például a kerék. Micsoda sokszor emlegetett találmány!  Vagy a lovaskocsi, ahol már a vontatást is megoldottuk.

És a manapság mindenhol száguldozó autók is azt bizonyítják, igen is van ráció abban, amit teszünk. És mi lenne ennél is jobb? Ha az autó magát vezetné! Igen, persze mindig lesznek emberek, akik már most azon tűnődnek (és rettegnek) mi lesz, ha egy nap az autók megunják, hogy magukat irányítsák és esetleg, egyszer csak már ők vezetnek minket. De ne szaladjunk ilyen előre…

Önjáró autó - Lassan eltűnik a kormánykerék?

Először 1950-es években definiálták a mesterséges intelligencia jelentését, és bár azóta sok minden változott, mind a számítástechnikában, mind más területeken, a váz még mindig ugyanaz. Intelligensnek csak onnantól hívhatunk – szabályosan –  egy szerkezetet, hogyha képes tanulni, reagál a környezetére programja szerint, tapasztal, valamint előző ismereteit bővítve magát is tanítja.  

Mire képesek manapság a gépek?

A mesterséges intelligencia, sajnos vagy nem sajnos, manapság még csak gyerekcipőben jár. Egyelőre csupán egyszerűbb, közel sem annyira elvetemült sci-fi-be illő dolgokra képesek, tehát attól, hogy leigáznak minket kár félni.

Sakk-matt

Jobbak, mint mi, kár tagadni. De miért hibáztatjuk, egyáltalán hibáztathatjuk-e őket, hiszen direkt úgy kezdtünk bele, hogy jobbak legyenek. Például sakkozni tanítottunk programokat. Először természetesen nem voltak sikeresek, könnyen legyőzték őket az amatőrök is, de a gépek programjában az is szerepelt, hogy tanuljanak. Így tanultak - nem úgy, mint egyes emberek. És mi az eredménye ennek? Ma már jobban értik a sakk kiismerhetetlen, minden helyzetre mást tartogató logikáját, mint mi és olimpikonjainkat döngölik ezzel a földre.

Csupán Kép(zelet):

Kinek ne akadna meg a szeme egy tetszetős festményen és csodálja amíg örömet lát benne? Rengeteg ember veszett már el a festészet szemet gyönyörködtető, olykor meghökkentő műveiben. Ha valaki pedig nem csupán időtöltésből, hanem tiszta kedvelésből figyeli a képeket, felfedezhet bizonyos, a festőjére jellemző személyes vonást, ami biztossá teszi azt, hogy ezt a képet valóban az alkotta, akit mögé gondolunk. Eddig könnyen megbízhattunk ítélőképességünkben, viszont a gépek újabb fejtörőre invitáltak minket. Képesek mintázatokat, egyedi azonosító kódokat látni kedvenc festőnk munkájában, majd ezt egy teljesen más képre (akar saját készítésűre) is ráhúzni. A művelet végen csodálkozva nézünk szembe a ténnyel, hogy Pablo Picasso készített portrét rólunk, anélkül, hogy valaha is szemtől szembe ültünk volna vele, vagy legalábbis egy kép kereső program könnyen elhitetheti ezt velünk.

Bábel-hal:

Aki olvasta vagy látta a Galaktikus útikalauz stopposoknak című remek regényt, illetve az abból készült filmadaptációt, annak biztosan ismerős lesz a Bábel-hal fogalma. A Bábel-hal működését értelmetlen lenne itt közölni hiszen csupán fikció… vagy mégsem?  A mű ismerői beszámolhatnának a hal történetbeli jelentőségéről, de összefoglalva annyit kell róla tudni, hogy fülbe helyezve, mivel a hal sok nyelven tud, lefordítja és a füledbe suttogja, mit mondott az az idegen, aki számodra érthetetlen halandzsákat vágott a fejedhez. Igaz, még földönkívüli nyelveket és magyart se tud jól fordítani, de már létezik egy készülék, mely a beépített google fordítóhoz hasonlító fordító szerkezetével kellő hatást ér el. Ki tudja, egy nap már nem lesz szükségünk nyelvtanulásra, elég lesz egy egyszerű fülhallgató, és már kezdődhet is a beszélgetés?

Ezek a találmányok csupán apró homokszemek ahhoz képest, amit a technika széles tárháza nyújtani tud, de már ez a néhány szemléletes példa is bemutatja, hogy mire vagyunk képesek és merre tartunk. 

A gépek azóta megelőztek minket tanítójukat sebességben is, és pontosságban is. Manapság bár még nem beszélhetünk szó szerinti mesterséges intelligenciáról, a gépek hajnala mar közeledőben van.

 

Erdősi Boglárka

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság