Eseménynaptár
Duésok a Magyar Gallup Intézetben
A rádiók hallgatottságának mérési módszereiről tartott előadást egy maroknyi duésnak 2005. október 27-én délután Varga Ilona főigazgató a Magyar Gallup Intézetben.
A Magyar Gallup Intézet 1991-ől méri a magyar rádiók hallgatottságát a 14 –évnél idősebbek körében. Évente 22 ezer személy megkérdezésével 154 ezer műsornap információja alapján kapnak információt a műsorok hallgatottságáról, a műsorok hallgatóinak összetételéről.
A vizsgálatot a világ összes Gallup Intézetében az Unaided telefonos tegnap módszerrel végzik. A vizsgálatban résztvevő emberek a vizsgált település telefonos előfizetői közül kerülnek ki véletlen kiválasztással. Ezután felhívják a kiválasztott háztartásokat, és azt a családtagot kérik a telefonhoz, akinek a kérdezés időpontjához legközelebb esik a születésnapja. Azt, aki a mintába került, megkérdezik, hogy pontosan mit csinált az előző napon, hol tartózkodott, hallgatott-e rádiót, melyiket és mennyi ideig. Ha a kiválasztott személy nem tud a telefonhoz jönni, akkor a rokonai nem válaszolhatnak helyette.
Az intézetek a telefonos módszer mellett a rádiós naplóval is vizsgálják a rádiók hallgatottságát, ezt az országos mérések esetében használják. A naplót a vizsgálandó hét előtt személyesen helyezik ki, és közvetlenül a hét után személyesen gyűjtik be a Gallup munkatársai. A naplóban nem tüntetik fel egyetlen rádió nevét sem, a hallgatónak kell beírnia, hogy melyik rádiót hallgatta, mikor és hol. Ha a hallgató nem tudja a hallgatott rádió nevét, akkor beírhatja a frekvenciát is.
A vizsgálat eredménye úgy rendezhető, hogy kiszámolhatók lesznek a műsorkezdéstől műsorzárásig minden egyes negyedórában a rádiót hallgató emberek adatai, bármely negyedórákból összerakható időtartam esetében, akár a teljes hétre vonatkozóan is.
A felmérések után 13 féle mutató segítségével kapnak a rádió vezetői információkat az állomásukról. Megtudják például azt, hogy a teljes népesség, illetve az egyes társadalmi csoportok mekkora arányát érték el (reach%), vagy azt, hogy mekkora az adott időben az egyes rádiók által negyedóránként elért hallgatók arányának összege (GRP). De azt is meg lehet állapítani, hogy az adott időben rádiót hallgató emberek közül mennyien hallgatták a vizsgált rádiót (share). Ezeket az információkat a rádióállomások negyedévenként kapják meg, de lehetőség van havi rendszerességgel is hozzájutni az adatokhoz.
Mindannyiunkban felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire megbízhatóak ezek a mérések, mennyire veszik komolyan a megkérdezett emberek a kérdéseket és a napló kitöltését. Varga Ilona elmondta, hogy egy 1000 fős felmérés esetén +/- 3,2-es a hibaarány. Persze, ez a szám függ a minta nagyságától, hiszen minél kisebb a minta, annál nagyobb a hibalehetőség. Megkérdeztük azt is, hogy tényleg a megkérdezett emberek töltik-e ki a kérdőíveket, hiszen a kérdezőknek sokat kell utazniuk egyik helyről a másikra, vagy éppen otthon sem találják azt, akit meg kell kérdezniük, vagy esetleg nem mernek bemenni a házába, például a kutyája miatt. Erre a kérdésre az igazgató asszony elmesélte, hogy sok évvel ezelőtt egy kérdezőjük vásárolt egy tollkészletet és különböző színekkel, kézírással töltötte ki a megkérdezettek helyett a naplókat. Miután ez kiderült, a kérdezőt természetesen elbocsátották.
Megtudtuk, hogy a Gallup munkatársai szigorú rostákon mennek keresztül mielőtt kérdezőkké válhatnak. Kiváló kommunikációs készéggel és intelligenciával kell rendelkezniük, és elfogadhatóan kell öltözködniük. Akik ezeknek a kritériumoknak nem felelnek meg 100 %-ig, azok csak telefonos kérdezők lehetnek.
Az előadás során számtalan ábrát láttunk a 2005. szeptemberi mérések adatai közül, és ezeket még nagyon kevés helyen lehet megtekinteni ilyen részletességgel. A lehetőségeknek csupán az anyagiak szabhatnak határt, ugyanis kérdésünkre, hogy mennyibe kerül egy felmérés azt válaszolta, hogy egy átlagos, 1000 főn végzett kérdezés 3000 forintba kerül fejenként, tehát összesen 3 millió forintot kell fizetniük a megrendelőknek.
Varga Ilona azzal zárt az előadást, hogy nincs olyan kérdés, amire ne lehetne választ kapni kutatatásaik segítségével, és nincs olyan dolog, amit ne lehetne felmérni a Gallup módszereivel. Az emberek, a közönség véleménye például egy rádióadóról mindig a legfontosabbak közé tartozik. Ezt figyelembe véve a világ összes Gallup Intézetének ugyanaz a mottója: „Hallgattassanak meg az emberek!”
Korpa Melinda