Dueonline.hu

Bizonyára hallottá már a cyberbullying fogalmáról, sajnos egyre többször szembe jön különböző platformokon. Tegyük rendbe, mit is takar az internetes zaklatás, ki a zaklató, milyen elrettentő számokat találunk ezzel kapcsolatban!

Peti reggel megint nem akart iskolába menni. A héten már másodszor. Az anyukája megnézte, de nem volt láza. Peti váltig állította, hogy fáj a hasa és rosszul van, úgyhogy az anyja némi gyanakodó méregetés után megengedte, hogy otthon maradjon. A kisfiú megkönnyebbülten csukta be a szobája ajtaját maga mögött. Ma legalább nem fogja dagadt disznónak csúfolni a Halász, meg a bandája. Az ágyra leheveredve vette észre, hogy messengeren jött egy üzenete… sejtette, kitől. Remegő gyomorral nyitotta meg a csetet.

Az iskolai zaklatás nem újkeletű dolog, a technológia és az internet térhódításának köszönhetően azonban új színtere nyílt a bántalmazásnak. A cyberbullying, azaz a virtuális térben történő zaklatás a Z-generáció jelentős hányadát érintő probléma. (Z-generációnak nevezik az 1995 és 2010 között születetteket, akik beleszülettek a digitális technológiák világába. A Z-generációra használt másik fogalom a Marc Prensky által alkotott „digitális bennszülöttek” kifejezés.) Múlt havi cikkünkben már szóba került az UNICEF (az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja) felmérése. Akkor arról beszéltünk, a vizsgálat alapján hogyan élik meg a diákok a virtuális zaklatást. A riasztó számokról azonban még nem esett szó: a kutatás alapján legalább tízszeresére növekedett az internetes zaklatások száma, de egyes számok tükrében 1000-2000%-os növekedés figyelhető meg az elmúlt pár évben. Amint a gyerekek elkezdik használni az internetet, azon belül is a közösségi médiát, könnyen találkozhat a jelenséggel. A cyberbullying kockázata végigkíséri őket fiatal felnőtt korukig, sőt, akár a felsőoktatási éveik végéig is eltarthat. Így az áldozatok lehetnek 10-11, de akár 21-23 évesek is. Ebben a hónapban és Kovács Dorottya rendőr főhadnagy mellettaz ORFK Bűnmegelőzési Osztály kiemelt főreferense, Dr. Szabó Henrik rendőr alezredes kalauzol minket a kibertérben.

Az alezredes szerint elsősorban a közösségi médiában és üzenetküldő alkalmazások használatánál tapasztalhatjuk az online zaklatás jelenségét. Leggyakrabban zárt csoportokban történik meg, ahol a gyerekek a billentyűzet mögé bújva élik ki a kirekesztő énüket, egymással versengve piszkálják a társukat.

Az is internetes zaklatásnak minősül, ha kellemetlen, ízléstelen, kínos képeket és videókat osztanak meg az áldozatról, akár az ő közösségi média oldalán, akár a privát csoportban, hiszen ezek sértő, bántó tartalmak, amelyek gyakran sértik az áldozat jogait is. Sokszor nem is tudni biztosan, ki küldi az ártó tartalmú üzeneteket, mert az illető álprofilt használ.