Dueonline.hu

Munkahelyén fogadott minket Kiszely Márta szeizmológus, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában. Többek között olyan érdekes témákról volt szó, mint hogy mik azok a marsrengések.

Miért ezt a szakmát választotta?

Én igazából csillagász akartam lenni egész életemben, kiskoromtól kezdve és az ELTE földtudományi szakán kezdtem, mert ott lehetett akkor harmadévben csillagásznak jelentkezni, de mire odajutottam, annyira megszerettem a földtudományokat, hogy itt ragadtam.  Igazából ugye Csillagászati és Földtudományi intézetnek hívnak minket, közös főigazgatónk van a csillagászokkal és jelenleg földrengések épp átköltöznek a Marsra, marsrengések lesznek, tehát részben tényleg csillagászat lett a földtudomány is.

Mi vonzotta végül a szeizmológiában?

Igazából elég prózaian kezdődött, mert itt volt álláshely. Nagyon megörültem, hogy itt az obszervatóriumban két új álláshely volt és nagyon hamar megszerettem a szakmát, de ehhez részben szerencse is kellett és annak idején különösebben nem is válogattunk a szakmák, lehetőségek között. Tehát részben véletlenül csöppentem ide, de most már harmincegy éve itt vagyok és tényleg fantasztikus élmény így visszagondolni a régi időkre, hogy a kis kezdetleges műszerek most már milyen szuperek és tényleg most virágkorát éli a szeizmológia, annak idején gond volt, hogy hova tegyük a műszert, minden héten vagy havonta mágneskazettára rögzített, amit ki kellett menni a terepre összegyűjteni, most meg már minden itt van az interneten.

Nem volt nehézkes nőként bekerülni a szakmába?

Igazából azért is örültem, amikor megürült egy állás, mert úgy volt, hogy a geofizikusoknak, akik végeztek, azoknak két évre legalább terepre kellett menni kutatás, olajkutatás meg hasonló munkára. És oda én nem igazán akartam menni és örültem, hogy itt nem kellett menni. De egyébként nagy tapasztalat, hogy én vagyok az, aki amit az automata megfigyel magyar állomásokat és kiszámol rengést, ellenőrzöm, és meg is nézem az összes szeizmogramot, hogy én hol látok földrengéseket és egyelőre én jobb vagyok, mint az automata ebben. Sokkal több kisebb rengést észreveszek. Na ezt a munkát szerintem egy férfi nem lenne képes végezni, nagyon sok munkahelyen nagyon jó egy női szempont, egy női szemlélet, kicsit másképpen közelíteni meg a dolgokat, talán türelmesebb és kitartóbb és ez jól jön ki, hogyha nő is van a pályán, nem csak férfi, még ha ilyen fura helyeken is.

Mit tart a legérdekesebbnek a szakmájában?

Egyrészt lenyűgöz a fejlődése a szeizmológiának, az állomáshálózat bővülése, állandóan van valami újabb érdekesség. Most például volt ez az eset a Mayotte-szigetnél Madagaszkár mellett, nagyon furcsa rengéshullámokat tapasztaltak, erről cikkeztek, ezt nagyon érdekesnek találom. Másrészt titkon remélem, hogy végre sikerül a földrengés előrejelzést megoldani és nyitott vagyok mindenféle megfigyelésekre ezzel kapcsolatban. Végülis, egy kicsit valóban misztikus dolog földrengésekkel foglalkozni, tízegynéhányán vagyunk az országban és sokan azt hiszik, hogy nem is fontos meg magyaroknak nem olyan jelentős, de Magyarországon is volt néhány nagyon érdekes jelenséget követő nagy rengés. Szerintem szükség van ránk és a Kárpát-medence tektonikáját és ezeket a rengéseket is csak mi fogjuk tudni itt a Kárpát-medencében, a saját otthonunk alatt feltérképezni, hogy milyen a rétegek felépítése, ezt a mi dolgunk megmondani. Épületek tervezésekor is segíteni tudunk, hogy milyen rengésekre kell számítani, itt ebből a szempontból nagy szükség van ránk és ez egy érdekes ágazat is. Mellesleg én nagyon szeretem az ismeretterjesztés részét is, ezekre a marsrengésekre is rögtön lecsaptam, mert úgy éreztem, hogy ez nagyon érdekes és szükség van arra, hogy minél többen halljanak erről, tudják, hogy van ilyen.

Milyen szempontból érdekes a Mars rengésével foglalkozni?

Hát ez egy óriási kihívás, hogy tényleg egy állomásunk az InSight szeizmométere van a Marson, viszont a bolygó felületén bárhol becsapódhat meteor, azokat kell megkeresni a nagyfelbontású képeken és közben az állomás segítségével megbecsülni, hogy mekkora volt a lökéshullám terjedési sebessége. Mindéképpen a Mars belső szerkezetét szeretnénk megismerni, azt, hogy hogyan csillapodnak a rengéshullámok és nagyon sok mindent meg lehet ebből majd mondani, ami gondolom csak a szeizmológusokat hozza izgalomba.

Miért pont a Marsot kezdték vizsgálni?

Egyrészt a Mars lakhatóbbnak tűnik, mint a Vénusz, hiszen a Vénuszon elképesztően magas a hőmérséklet, másrészt pedig elérhetőnek tűnik. Fél év alatt ért oda most az InSight szonda és azért jobb helynek tűnik, mint a Hold, az hiába van közelebb. A Mars körül van egy kíváncsiság, hogy Mars-csatornák és tényleg mi lehet egy olyan élettel, ami független a Földtől, ott hogy nézhet ki és úgy tűnik, hogy ott tényleg volt folyékony víz és vastagabb légkör. A Mars tehát nagyon érdekes és tényleg testvére a Földnek, nincs akkora különbség köztük, például a hőmérsékletet illetően picit átfedésben van. A Marson van olyan meleg, mint a Földön, 4-5 fok körül, sőt múltkor volt, hogy a Marson melegebb is volt.  Követhetitek is a szondának az életét, Twitter oldala van az InSight-nak, rá lehet keresni, illetve a „Marsrengések – Kiből lesz marskutató?” facebook csoporton keresztül is nyomon lehet követni, én naponta odaírom a friss információkat. Nagyon várom, hogy bombák fognak robbanni az első izgalmas felfedezések kapcsán és remélem, magyarok neve is ott lesz. Igazából most szenzációs a szeizmológusok számára, az, hogy elővették a szeizmológiát, hogy megismerjék vele a Mars belsejét.

Mit üzen a jövő tudósainak?

Csak bátran. Csak bátran, és azt, hogy érdemes az intuíciókra hallgatni, valószínűleg ez az, ami előre fogja vinni a tudományt.

(Szaló-Pál Kinga)