Szél, hó, mínuszok. Semmi nem állíthatta meg idén sem a a Zergék az Őzikék ellen - a nyolcadik utazás résztvevőit.
Hagyománnyá vált, hogy a DUE és a Bakancspista minden évben megrendezi az első téli túráját. Idén a Vértesbe vezetett el minket Herczeg Zsolt, Turányi-Vadnay Szabolcs, Tóth-Tas Péter és Ott Zsuzsanna, akikre az Őzikék is nyugodtan rá merték bízni magukat. A tavalyhoz képest, másabb időjárási viszonyokkal kellett megküzdeniük a Zergéknek is - akik egy hosszabb kört jártak be.
A megpróbáltatások a szakadó hónál kezdődtek, amikor is nagyon kevés autó tudott felkúszni a szállásra, de természetesen a végén hangos nevetéssel, taktikus vezetéssel ezt a problémát is áthidaltuk. A túra kezdete előtt a túrázás alapelveit mondta el nekünk Herczeg Zsolt, majd mindenki összepakolta a kis hátizsákját és nekivágott az útnak, a már 20 centis hóban, amire a napfolyamán még 10 centi ráesett.
A Vértes alapvetően szép, node a hóval fedett erdő?! Meseszerű. Az Őzikék, azok akik, köszönték, de pont elégvolt számukra 5 km séta, és a 300 m-es szintemelkedés, így ők a Mária- szakadék, és a múltszázadi romos sírkert megtekintése után, a Vitányvár lábánál köszöntek el a Zergéktől, akik még azért tovább mentek és még majdnem egy 5 kilométert gyalogoltak és emelkedtek még 200 méter.
Miközben a Zergék csak kaptattak felfelé (turbó üzemmódban) pár Őzike gondolt arra is, hogy nem ártana krumplit pucolni, hogy meglegyen a finom paprikás krumpli az éhes túrázóknak korai vacsora gyanánt.
Miután a Zergék is visszaértek, a krumpli nagy része pedig pucolt állapotban heverészett, elindult a vérre menő ( na jó, nem ) VÉRTESvérek Vetélkedője! A több mint 30 túrázó 2 csapatra oszlott, akiknek a vezetőjük nem elhanyagolható emberek voltak: Széchenyi István (Ács-Kovács Milán) és Kossuth Lajos (Beregi-Nagy Edit) volt.
A vetélkedő egy gyors "emlékezzünk kik is vagyunk"-al kezdődött, ugyanis íjászkodtunk, majd utána a magyar városokat kellett felismerniük drónképek alapján, vagy épp állathangokat, esetleg híres verseket dirib-darabból összeállítani.
A vetélkedő végén,-amit a Kossuth Lajos csapat nyert-, következett A Vadnyugattól a Szentföldig - Beregi-Nagy Edit és Ács-Kovács Milán útibeszámolója.
Ezután, mindenki próbára tette szerencséjét, és vásárolhatott tombolát, amin értékes nyereményeket szerezhetett meg, ha jóban volt Fortunával.
Másnap, egy remek szalonnás-tojásrántottával indíthatta mindenki a napot, és autókkal elmentünk megtekinteni a téli túra utolsó érdekességeit, a Gerecse Kapuját, Turulszobrot, Szelim-barlangot.
Ezután nem maradt más hátra, mint búcsút venni a túrázótársaktól és várni a jövőévi kalandot!