Dueonline.hu

Magyar kozmetikumra esküszik Jackie Chan? Tudósaink valójában a Marsról érkezett bevándorlók? Magyar gyógyvíz keltette új életre a római császárt? Meghökkentő dolgok, de igazak, és egy miniképpen közös bennük, valamilyen módon kapcsolódnak a hungarikumokhoz.

Legélénkebb óvodás kori emlékeim egyike a Béres Csepphez fűződik; a családi reggelik mellé mindig elengedhetetlen C-vitamin, és persze Béres Csepp dukált. De mégis mi ez a készítmény, amely generációk életét kísérte végig és kíséri a mai napig, és ott lapul a legtöbb magyar család gyógyszeres fiókjában? A pontos biológiai megfogalmazást meghagyva az ebben nálam sokkal jártasabbaknak, konyhanyelven a Béres Csepp – akár csak a nagy testvére, a Béres Csepp Extra – az immunrendszer védelmét szolgáló természetes készítmény. Céljuk tehát nem a gyógyítás, sokkal inkább a megelőzés. Kevesen tudják, hogy dr. Béres József testvére daganatának kezelésére fejlesztette ki a cseppet – a hiányzó nyomelemek pótlása volt a cél. A betegek körében a készítmény hamar népszerű lett, a szabadalomra viszont egészen 1976-ig várni kellett. Bérest a hatóságok kuruzslás vádjával perbe fogták, sőt, börtönbüntetéssel fenyegették, amennyiben a készítménye terjesztésre kerül. Molnár Dánielné – vagy ha úgy tetszik, Ilcsi néni – neve ismerősen csenghet azok számára, akik kicsit is jártasak a magyar szépségápolásban.

Az ILCSI Szépítő Füvek egy 1984-ben alapított családi vállalkozás, immáron nemzeti kincseink egyike. Termékeik natúrkozmetikumok, azaz kizárólag gyógynövényeket, természetes anyagokat tartalmaznak. Ilcsi néninek szocializmus alatt és miatt félre kellett tennie divattervezői ambícióit. Kozmetikusnak kezdett tanulni, s hamarosan a szakma legjobbja lett szerte Magyarországon. Erdőket-mezőket bejárva gyűjtötte össze a bőrre jótékony hatású zöldségeket, gyümölcsöket és gyógynövényeket, amelyeket turmixgéppel összezúzva a konyhájában „kutyult” össze – valóságos fekete mágia! Olyannyira, hogy a márka egyik legkedveltebb terméke, a Fekete Szappan még Kínát is meghódította, és valaha maga Jackie Chan nesszeszerében is ott lapult.

Hévíz, az élet forrása! – hirdeti a frappáns szlogen. A Balaton környéki település a gyógyulás és az egészség fellegvára, 2015 óta pedig Hungarikum. A Hévízi-tó egyedülálló képződmény, a világ legnagyobb, biológiailag aktív gyógytava. A forrás évtizedek óta vonzza látogatóit, kevesen tudnak azonban arról a római kori legendáról, amely a keletkezését övezi. A mítosz szerint Szűz Mária alkotta meg a tavat, egy dajka könyörgéseire válaszul. Az asszony egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. Az imája meghallgatásra talált, ugyanis a föld mélyéből feltörő forrásvíz hullámai talpra állították a kisdedet. S ha ez önmagában nem lenne eléggé hihetetlen, a legenda szerint a felépült kisgyermek nem más volt, mint Theodosius római császár. Érthető tehát, hogy a tó népszerűsége a mai napig megkérdőjelezhetetlen: varázsa és jótékony hatása a mai napig hazánkba csalogatja turisták millióit szerte a világról.

Sokak számára meglepő lehet, hogy bizonyos emberek is hungarikumokká válhatnak. Olyan személyek ők, akik munkájukkal kiemelkedőt, maradandót alkottak. Ilyen hungarikumunk Neumann János, a „számítógépek atyja”, akinek elvét a mai napig használják minden egyes okostelefon, laptop gyártásakor. Neumannt az amerikaiak – több magyar természettudós társával együtt – egy Marsról érkezett látogatónak tartották, aki akcentussal beszél és emigránsnak álcázza magát. A feltevés logikusnak nem éppen nevezhető, de példázza a világ csodálatát a magyar tudósok iránt. Neumann igazi tehetsége azonban abban rejlik, hogy a számítástechnika mellett jóformán minden egyéb tudományághoz is profi módon értett: tanulmányozta a meteorológiát, a közgazdaságtant és a játékelméletet is. A második világháború alatt részt vett a haditechnikai fejlesztésekben: nagy szerepet vállalt az atom- és hidrogénbomba kifejlesztésében (ekkor ragadt rá a már említett marslakó jelző). Neumann valóságos zseni volt: kiválóan számolt fejben, görögül idézett történetíróktól, franciául Voltaire-től.

Ha Magyarország nagy alakjairól beszélünk, égbekiáltó bűn lenne nem megemlíteni Puskás Ferencet. Az Aranycsapat kapitánya 2015 óta hungarikum – nevét a világ minden táján ismerik, csodálattal emlegetik, személyével egész Magyarországot azonosítják. Csúcsteljesítményének köszönhetően az egész világot bejárta – mindenhol hazánkat képviselve. A csodacsatárról rengeteg szóbeszéd kering: az egyik szerint egy alkalommal nagyon erősen próbált kapura rúgni egy meccsen; lövése a kapus bordáját érte, s el is törte azt. Puskás Öcsi ezután mindig a gyengébbik, bal lábát használta kapura rúgáskor. Az igazság valójában az, hogy a bal lábával sokkal jobban rúgott, mint a jobbal. Alzheimeres megbetegedése, majd 2006-os halálhíre megrázta az egész világot. Emlékezetét méltón példázza, hogy tiszteletére még Ausztráliában is emeltek szobrot, továbbá, a Budapest Honvéd FC csapatában már soha senki nem játszhat Puskás Öcsi mezszámában, a 10-esben.

Csupán néhány hungarikumot emeltem ki, de a gyűjtemény minden egyes darabja olyan értéket képvisel, ami egyedülálló és megismételhetetlen. A Magyar Védőnői Szolgálat, a pécsi Zsolnay Porcelán, az Aggteleki-karszt mind egyikei egy olyan kirakósnak, ami csak a miénk. Olyan értékek ezek, amikre mi magyarok, méltón lehetünk büszkék. És nem csak lehetünk, hanem annak is kell lennünk! A mi feladatunk, hogy megőrizzük hírnevüket, és elterjesszük azt szerte a világban.