Dueonline.hu

Nem tudod mi hungarikum és mi az? Itt egy kis összefoglaló számos érdekességgel!

Az 1970-es években budapesti néptáncosok, koreográfusok próbáltak meg adaptálni egy táncházat. Azt vették észre, hogy a táncosok a koreográfiától nem tudnak elszakadni, és egyáltalán nem tudnak improvizálni. Emiatt Martin György és Tímár Sándor olyan pedagógiai módszert (táncház módszer) dolgoztak ki, amellyel a felgyűjtött táncok az eredetihez hűen és élvezhetően megtanulhatók. Mindehhez hozzájárult Halmos Béla és Sebő Ferenc, akik felvállalták az autentikus népzene elsajátítását, ezzel együtt megvalósította a kialakulóban lévő táncházak zenei kíséretének alapját is. Minek köszönhető a módszer népszerűsége? Nyilvánossá tették a táncházat a laikus emberek számára is, feltételezték, hogy bárki el tudja sajátítani az egyes tánclépéseket. A táncház a magyar fiatalság identitáskereső mozgalma. Népzenei és néptáncmozgalomként indult, azonban a 80-as évekre népművészeti megmozdulássá nőtte ki magát, amelynek köszönhetően az emberek hátat fordítottak az az egyre zsúfoltabb nagyvárosoknak, és egy emberközelibb világot választottak. A határon túli magyaroknál is egyre elterjedtebbé váltak a táncházak, itt – a kisebbségi léthelyzetből fakadóan – még erősebb volt a nemzeti jelleg kihangsúlyozása. A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő emberek farsangi alakoskodása. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami köszönhető a fantasztikus maszkoknak és jelmezeknek. A magyarság solymászati múltja több mint ezer évre tekint vissza, hozzá tartozik a magyarságtudathoz, és végigvonult egész történelmünkön.

A solymászathoz tartozik a ragadozó madarak és a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása és felnevelése, a tradicionális solymászati felszerelések elkészítése és a hagyományok ápolása. A Kassai-módszer célja a rég elfeledett harci művészetnek az újjáélesztése. A lovasíjásznak azt a szintet kell elérnie, amelyet őseink magukénak tudhattak. Vágtató ló hátáról a ló sebességétől függetlenül gyors és pontos lövéseket kell leadni előre, oldalra, hátrafelé 180 fokos szöget bezárva. A nyolcvanas évek végén Kassai Lajos dolgozta ki a lovasíjászat versenyszabály-rendszerét, és a kilencvenes évek elejétől elkezdte az új sportágat terjeszteni először Magyarországon, majd Európában, az USA-ban és Kanadában.

A 19. század végén alakult ki a matyó hímzés, aminek főbb ismertető jelei, hogy színes, szabadrajzú és térkitöltő, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A sok motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa, a színes virágminta bútorfestésben is főszerepet kap. A karakteres matyó népviseletet ma is szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai hagyományőrző és más ünnepi rendezvényeken.

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze. 1243-ben kezdték el építeni, ostromolták a mongolok, a tatárok és a törökök is. A második világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A háborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették. De nem csak a Budai várnegyed hungarikum: Az Andrássy út Budapest legpatinásabb útja és nem mellékesen 2002 óta, az alatta futó Millenniumi Földalatti Vasúttal, azaz a Kisföldalattival együtt a világörökség része. A több mint két kilométeres út a belváros szívét, a Deák Ferenc teret köti össze a Hősök terével.

Az egyik leghíresebb hungarikum a Kodály-módszer, a névadó, Kodály Zoltán a 20. század egyik legnagyobb magyar gondolkodója volt, de a módszer megalkotója nem ő. Viszont egészen bizonyos, hogy nélküle nem született volna meg, illetve nem ebben a formában látott volna napvilágot a zenepedagógia ezen ága. A módszer nem jelent mást, mint az úgynevezett szolmizáció használatát, azaz bizonyos skálafokokhoz bizonyos szótagok hozzárendelését. És hogy a magyarságtudathoz a zene mennyire hozzátartozik, azt a Száz Tagú Cigányzenekar is jól bizonyítja. Ez a világon egyedülálló együttes 1985-ben alakult meg. Tagjai főleg cigány származású muzsikusok, a komolyzene mellett tradicionális magyar cigánymuzsikákát is játszanak. Nevével ellentétben megalakulásakor 140 tagja volt, ma összesen 138 van.

A halasi csipke elkészítése nagyon aprólékos és időigényes. Hófehér, leheletfinom cérnával és a szinte láthatatlan tűvel csinálják, készítésének titkát csak a beavatottak, a halasi csipkevarrók ismerik. A csipkevarrás egyedülálló technikája nemzedékről-nemzedékre száll, és e tudással a Csipkeház kiváló népi iparművészek alkotják meg cérnából a csodát Kiskunhalason. Bár a technika már több mint 110 éves, a csipkék mégis minden évben új motívumokkal bővülnek, melyekben a hagyomány a jelenkor értékeivel társul. A magyar állam ajándékaként számos nemzetközi kiválóság és előkelőség kapott halasi csipkét. Többek között magáénak tudhat ezekből az egyedülálló művészi darabokból néhányat a japán császárné, II. Erzsébet brit királynő, és George Bush volt amerikai elnök felesége is. Halasi csipkét kapott ajándékba az 1996-ban Magyarországra látogató II. János Pál pápa is.

A tokaji borvidék összesen 27 települést foglal magába, a terület a világ első zárt borvidéke volt. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé is nyilvánítsák Gróf Széchenyi István szellemi hagyatékának viszont nem lehet egyetlen földrajzi, vagy intézményi helyet megjelölni.

 Az egész Kárpát-medencében, sőt még azon is túl fellelhetőek Széchenyi István tevékenységének, hagyatékának eredményei, bizonyítékai. Gróf Széchenyi István hatalmas és páratlan életműve nem csak a saját korában volt kiemelkedő, hanem manapság az utókor számára is igen fontos értékeket hordozó forrás. Cselekvő hazaszeretete minden magyar számára példaértékű: nem véletlenül nevezték őt a leghívebb és a legnagyobb magyarnak. Írásai, szellemi tevékenysége és megvalósult projektjei révén kezdődött a modern polgári Magyarország kiépítése.

Sok mindent megemlítettünk, de jó, ha tudod, hogy a kulturális örökségeink itt még közel sem értek véget: hungarikumnak számít a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő-tó, a herendi porcelán, a magyar operett, a kalocsai népművészet, a klasszikus magyar nóta, a tárogató, a Vizsolyi Biblia, a 9-11. századi magyar íj,  a magyar cimbalom, a magyar tanya,  a magyar huszár, a Pálos rend és a  Hollóházi porcelán is.

(Tőkés Bernadett)