Nem mennek a verslábak? A költői képek? Itt egy pár app, ami segít!
Egy-egy iskolában kötelező vers megtanulásakor biztosan találkoztál már a Magyar Elektronikus Könyvtárral, az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett mek.oszk.hu-val, ez ugyanis a legkomplexebb irodalmi gyűjtemény. Az internet (h)őskorában, 1994-ben alapították, és azóta csaknem 20 000 dokumentumot töltöttek fel. A magyar nyelvű, ill. közép-európai, vagy magyar vonatkozású irodalom jelentős része – egészen a korai, középkori nyelvemlékektől 1945-ig – elérhető, és több fájlformátumban is letölthető. A műszaki, informatikai, és természettudományi, gazdasági anyag is hatalmas az irodalmi szekció mellett. Jelentős hangoskönyvtárral rendelkezik. Ha kortárs műveket, vagy a második világháború utáni korszakban megjelent alkotásokat keresel, már nehezebb a dolgod. A szerzői jog értelmében ugyanis az alkotó halála után 70 évig nem lehet ingyenesen hozzáférhetővé tenni, kiadni műveket. Így például elképzelhető, hogy jövőre az 1949-ben elhunyt Ignotus, a Nyugat egykori főszerkesztőjének több kötetével is fogunk találkozni.
Szerencsére azonban a kortárs irodalmat és a közelmúlt munkáit is gondozás alá vette 1998 nyarán a Petőfi Irodalmi Múzeum. A Digitális Irodalmi Akadémia néven futó projektből egy valódi akadémia, egyesület is létrejött, melynek több ma is alkotó író, költő tagja. A tagok engedélyezték, hogy felkerüljenek műveik online formában, így 1998 óta különálló műveket és teljes köteteket is digitalizál az Akadémia. Egyedül itt érhetőek el digitális formában olyan kultikus művek, mint például Szabó Magda Abigélje, vagy Kertész Imre Sorstalanság című kisregénye. A közelmúltban elhunyt Esterházy Péter teljes életműve végigolvasható. De megtalálhatók a teljesség igénye nélkül Csoóri Sándor, Németh László vagy Ottlik Géza művei, akár csak Csukás István meséi és versei is.
Az e-Pub Irodalmi Kávéház célkitűzése, hogy tehetséges, fiatal, ám kevésbé ismert magyar szerzők munkáit jelentesse meg. Honlapjukon több műfajban is megtalálhatóak írások. Az e-Pub csapatához hasonló célkitűzésekkel rendelkezik Majoros Sándor író Regénytár elnevezésű oldala. A 2004-ben létrejött portál honoráriumot is biztosít szerzőinek, illetve évente több pályázatot is meghirdet.
Az internetes népművészet, vagyis a mémgyárak is felfedezték maguknak az irodalmat. Az Irodalmi Mémek Facebook-oldal naponta ontja magából a XIX-XX. századi magyar szellemi életről készült humoros képeket. Ezek döntően az iskolai tananyag köré épülnek. Lackfi János költő is bekapcsolódott a mémkészítésbe: #lackfimem hashtaggel posztol ki megmosolyogtató, polgárpukkasztó átiratokat klasszikus költők verseiből.
A netes források és a digitális eszközök az iskolai irodalomórákon is helyet kaphatnak, például a Hipersuli programban (www.hipersuli.hu) résztvevő iskolákban. A programmal a Telenor Magyarország arra törekszik, hogy a digitális világ segítségével innovatív és eredményesebb módszerekkel támogassa mind a fiatalokat a tanulásban, játékos készségfejlesztésben, mind pedig a pedagógusok munkáját az oktatásban.