Dueonline.hu

Nem csak a sofőr feladta az, hogy felkészült legyen és a krízishelyzeteket kezelje. Ez ugyan úgy igaz az utasra is.

Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk, ha a baleset mégis bekövetkezett. Ha az autóban anyagi kár keletkezik, és az utat nem tudják tovább folytatni, a gépjárműben utazók semmiképpen se maradjanak a roncs közelében, autópálya esetében pedig mindig a szalagkorláton kívül tartózkodjanak. Még nappali látási viszonyok között is vegyenek fel láthatósági mellényt. Ha éjszaka történik a baleset, legyenek még óvatosabbak, hiszen a mögöttük haladók számára ők csak az utolsó másodpercben érzékelhetők. A vészvillogót minden esetben kapcsolják be, de ezen kívül is érdemes figyelmeztetni a többi autóst az akadályra: egy mobiltelefon vakujával, vagy nappal például kézjelek, integetés segítségével. Ezzel egy baleseti láncolat előzhető meg. Berzai Zsolt r. alezredes szerint fontos, hogy akkor is cselekedjünk, ha tömegközlekedési eszköz használata közben vagyunk részesei balesetnek. Ha bekövetkezik a baj, és egy adott utas nem sérül meg, elsődleges, hogy segítséget nyújtson másoknak. Először tájékoztatni kell a sofőrt a kialakult helyzetről, személyi sérülésekről, aki ezután vélhetően tájékoztatja a vállalat diszpécserét. A diszpécserirodából fogják értesíteni a mentőket, illetve a rendőröket. Természetesen a helyszínről is értesíthető a 112-es segélyhívószám: a baleset körülményeiről, helyszínéről, a sérülések mértékéről és a segítségre szorulók számáról mindenképp tájékoztatást kell adnunk. Utasok számára az elsősegély-tanfolyamokon elsajátítható tudás és módszerek ilyen esetekben, a mentők előtti segítségnyújtásnál nagyon hasznosak tudnak lenni, ezért bátorítunk mindenkit, hogy vegyen részt hasonlókon. Sok esetben azzal a szituációval találkozunk, hogy a többi közlekedő azért nem segít egy bajbajutott társukon, mert nem akar, hanem azért, mert nem mer, nem biztos a dolgában – mondta Berzai Zsolt.