Eseménynaptár

DUE-tagság
és Sajtóigazolvány

Ne dőlj be!

ne-dolj-be

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Jó kezekben a magyar film és az elsőfilmes rendezők

Az elmúlt években a magyar filmek szárnyra kaptak és egyre emelkednek. Visszakerültünk a nemzetközi filmes térképre, van mire és van kikre büszkének lennünk. Az utóbbi években több elsőfilmes rendező neve is bekerült a köztudatba, filmjeik híresek lettek.

Az utóbbi években több elsőfilmes rendező neve is bekerült a köztudatba, filmjeik híresek lettek. De vajon hogyan sikerült megvalósítani az ötletüket, a filmtervüket? Egy nemzetközileg is egyedülálló pályázati lehetőségről, az Inkubátor Programról, és sok más érdekességről is szó esett, amikor Jung Zsuzsannával, a Magyar Nemzeti Filmalap forgalmazási és projekt igazgatójával beszélgettünk.

 

Mit takar az Inkubátor Program elnevezés?

2015-ben döntött úgy a Filmalap, hogy „személyre szabott” támogatást nyújt azoknak a pályakezdő alkotóknak, akik már készítettek rövidfilmeket, szerepeltek fesztiválokon, de a nagyközönség előtt, igazi mozifilmmel még nem mutatkoztak be. Azt vettük észre, hogy a pályakezdők közül a pályázati rendszerünkön keresztül kevesen pályáznak. Ezért indult el az új pályázati lehetőség, az Inkubátor Program. Kifejezetten kisköltségvetésű elsőfilmeknek,játékfilmeknél például maximum 64 millió forint támogatás. Ugyanakkor a Filmalap folyamatos szakmai segítséget nyújt, profik iránymutatásával vághatnak bele a rendezők első szárnypróbálgatásaikba, a Filmalap szakmai programokkal is támogatja a pályázók felkészülését. 

 

Hogyan nyerhet támogatást egy elsőfilmes rendező ezen a pályázaton?

Az első mozifilmje előtt álló fiatal alkotóknak be kell adni egy treatmentet (vagyis egy 5-10 oldalas filmtervet – a szerk.), ez alapján pedig egy öttagú szakmai előzsűri választja ki azt a 10 tervet, amely a fejlesztést követően továbbmehet az úgynevezett „pitchforumra”. 2018-ban például 70 pályamunkából választották ki a 10 döntőst. Ezek a filmtervek először forgatókönyvfejlesztési támogatásban részesülnek. A pitchfórumon derül ki, hogy mely alkotások pályázhatnak majd gyártási támogatásért.

 

Mi történik egy pitchforumon?

A rendezők egy rövid, de részletes prezentációban mutatják be filmtervüket, miután már túl vannak a több hónapos forgatókönyv fejlesztésen. A szakmai zsűri és a jelenlévő szakmai közönség együtt szavaz arról, hogy melyik filmtervet tartják érdemesnek a megvalósításra. Az öttagú zsűri – amely nem azonos az előzsűrivel – három produkcióról és a kb. 300 fős szakmai közönség két filmről dönt. Idén a negyedik pitchfórumot rendeztük meg április 4-én a Corvin moziban. 

Külföldről gyakran hallunk bizonyos szűk körben lezajlott tesztvetítésekről, amelyek megváltoztathatják egy-egy film sorsát. Magyarországon is bevett módszer ez?

Igen, általában egy 200 fős, sok szempont alapján válogatott, moziba legalább félévente egyszer járó közönséggel teszteljük a filmeket. A produkció és a forgalmazó közösen meghatározza a korosztályt, akiket elsősorban meg akarnak szólítani az adott filmmel, és azon belül is különböző kritériumokat (pl. nemek aránya, iskolai végzettség) százalékos arányban. A vetítés után egy kérdőívet kell kitölteniük a nézőknek. Ha egybehangzó válaszok születnek bizonyos témákban – pl. sokaknak nem tetszik a zene, vagy a befejezés, vagy túl lassúak egyes részletek –, akkor a produkció még az utolsó munkafázisokban is tud változtatni ezeken.


A rendezőké a szó

Zurbó Dorottya Könnyű leckék című alkotása 2016-ban nyert támogatást a programban. A fiatal rendezőnő 2014-ben diplomázott dokumentumfilm-rendező mesterszakon az Színház- és  filmművészeti Egyetemen, több rövidfilm is köthető a nevéhez. Az igaz történet alapján készült egész estés Könnyű leckék egy fiatal, szomáliai menekült lány, Kafia beilleszkedését meséli el. „Az Inkubátor Program intézményes keretet biztosít végig a filmedhez, számomra hatalmas segítség volt. Az ezzel párhuzamosan készült dokumentumfilmemnél, a Monostor gyermekeinél folyamatosan gondolkodni kellett azon, hogy hogyan szedjük össze az anyagi forrásokat. Sosem tudtuk, lesz-e elég pénzünk a következő forgatásra. A Filmalap pályázatánál azonban sokkal kiszámíthatóbb volt a folyamat. Nem kellett újra és újra pályázni, trailereket vágni stb. Tudtam a művészi kérdésekre, magára a filmre koncentrálni” – mesélte Dorottya, akinek filmje tavaly októberben nagy sikert aratott a magyar mozikban.
 
„A Filmalapnál kaptunk egy mentort, Kerékgyártó Yvonne-t, akihez bármikor fordulhattunk  segítségért a készítés folyamata során. A Filmalap kapcsolati hálója és szakmai gárdája egy biztos bázis volt nekünk” – tette hozzá a fiatal rendezőnő.
Kárpáti György Mór alkotása, a világosi fegyverletétel utáni hónapokban játszódó Guerilla márciusban került a mozikba. A sikerhez a véletlenen át vezetett az út. „2016-ban Szilágyi Zsófia Egy nap (szintén Inkubátoros projekt volt – a szerk.) című filmjének casting directora voltam, és egy teljesen más filmtervvel voltam elfoglalva. A Guerilla treatmentje eredetileg egy B tervnek tűnt  számomra, ám miután közeledett a pitchforum, egyre fontosabbá vált számomra” – árulta el nekünk. A rendező példája jól mutatja, milyen inspiratív hatással lehet egy ilyen pályázati lehetőség egy kezdő filmes karrierjére.
 
„Az Inkubátoros filmek talán az alacsony költségvetésük miatt is szabadabbak, könnyebben alakíthatóak. Gyorsabban tudtunk dolgozni, például egyszerre tudtam írni, szereplőt keresni, helyszínt választani.” – emelte ki az alkotó.
 

Nemzetközi porondon az „Inkus” filmek

 
 
 
 
Az Inkubátorban felnevelt kedvencek sikerét jól mutatja, hogy már rangos nemzetközi elismeréseket is kaptak. Csuja László Virágvölgy című munkája Karlovy Varyban a Zsűri díját nyerte el, Szilágyi Zsófia pedig fentebb említett filmrendezői bemutatkozásáért a 2018-as cannes-i filmfesztiválon FIPRESCI, vagyis a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségétől a legjobb elsőfilm díját vehette át.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság