Dueonline.hu

Gondolnád, hogy a trójai faló elvét a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban is használják? A Tudós Csajok csoportja nemrég ide látogatott, ahol Mészáros Mária, egyetemi PhD-hallgató előadást tartott nekik az agyi betegségek kezelése érdekében fejlesztett gyógyszerhordozó nanopartikulumok létrehozása.

Már gyerekkorodban is tudtad, hogy a tudományban szeretnél elhelyezkedni, vagy akkor még teljesen más elképzeléseid voltak? 
Már kisgyerekként is nagy érdeklődéssel fordultam a természet iránt, óvodás koromban sok időt töltöttem a szabadban különböző élőlények után kutatva, ezután sok szakkörön vettem részt az általános iskolában is, majd a gimnáziumba már biológia tagozatra felvételiztem. 

Milyen utat kell bejárni ahhoz, hogy valaki idáig eljusson? Téged mi motivált ezen az úton? 
Először is kell egy jó érettségi egy felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz. Az egyetemen szembejövő akadályokkal meg kell birkózni, ami lehetővé teszi, hogy kiválaszthassuk a nekünk tetsző szakirányt. Amikor valakiben már kikristályosodott az, hogy kutató lesz, minél előbb keressen egy olyan kutatólabort, ami egy testhezálló témával foglalkozik. Engem leginkább a természet szeretete, a tanáraim és az ő pályájuk motivált. Nekem nagyon jó sejtbiológia óráim voltak, így egyre jobban elkezdtek érdekelni az idegsejtek, kapcsolataik és a bennük lejátszódó folyamatok.

Jelenleg milyen kutatással foglalkozol? 
Most a legtöbb központi idegrendszeri betegség (Alzheimer-kór, Parkinson-kór, agytumorok) gyógyításának megkönnyítéséhez állítok elő és tesztelek nanoméretű gyógyszerhordozó rendszereket. Általában a gyógyszerjelölt molekulák csak nagyon kis hatékonysággal tudnak átjutni az agy hajszálerein, mivel ezek megakadályozzák a legtöbb vérben lévő gyógyszermolekula szabad eljutását az idegsejtekig, amik ennek következtében nem is tudják kifejteni gyógyító hatásukat az agyban. Az agyi kapillárisok ugyanis olyan különleges, szorosan kapcsolódó endotél sejtekből állnak, amelyek pericita és asztrocita sejtekkel kapcsolódva és összefogva létrehoznak az agy védelmére egy úgynevezett vér-agy gátat. Ennek köszönhetően még a vérben keringő tápanyagok is csak nagyon különleges tápanyagszállító fehérjékhez kapcsolódva lesznek képesek ezen a védőgáton átjutni. A kutatásaim során fejlesztett gyógyszerhordozó nanopartikulumok megkönnyíthetik azoknak a gyógyszerjelölt molekuláknak az agyba jutását, amelyek vagy csak kis hatékonysággal, vagy egyáltalán nem érnék el az idegsejteket. Ennek érdekében a nanopartikulumok felszínére olyan molekulákat kötünk, például cukrokat vagy aminosavakat, amik alapvetően átjutnak a vér-agy gáton, a nanopartikulumok belsejébe, pedig hatóanyagot zárhatunk, amit így a trójai falóhoz hasonló módon át tudunk csempészni a vér-agy gáton.

Hogyan kell elképzelni egy átlagos napodat a laborban? 
Reggel, miután beérek a laborba, először átgondolom az aznapi teendőimet, majd ezt követően egyeztetve a főnökeimmel, hozzálátok a labor előkészítéséhez, hogy megfelelő környezetet tudjak teremteni a kísérleteimhez. Munkám része a vér-agy gát sejttenyészetes modelljének létrehozása, amin tesztelhetem a nanopartikulumaimat. Ehhez az agyi hajszálerek endotél sejtjeit növesztem Petri-csészékben és inkubátorban, hogy elvégezhessem rajtuk a különböző tesztjeimet, melyek során megtudhatom, hogyan veszik fel és jutnak át rajtuk az általam készített gyógyszerhordozók.

Miért tartod ezt a szakterületet fontosnak? 
Ez a terület azért jelentős, mert sok gyógyszerész, vegyész eljut addig a pontig, hogy van egy ígéretes gyógyszerjelölt molekulája, ami akár szerkezetében, akár kémiai tulajdonságai alapján alkalmas lehet a különböző agyi betegségekkel való megküzdésre, viszont a vérbe kerülve a vér-agy gáton már nem képes átjutni, és így nem fejtheti ki hatását az agyban. Ezért az összes hatóanyagot, amit agyi betegség kezelésére fejlesztenek, le kell tesztelni, hogy képes-e átjutni az agyi kapillárisokon. Ha ez nem sikerül, mi pedig mégis ragaszkodunk az adott molekulához, különböző technikák fejlesztésével és alkalmazásával, például nanopartikulumokba zárással talán megoldható a probléma.

Mi a célod, amit feltétlen el akarsz érni? 
Eddig még nem sikerült lezárnom a kutatásom, így az elsődleges célom az, hogy a közeljövőben megbizonyosodjak arról, hogy egy választott gyógyszerjelölt anyag a nanopartikulumaimba zárva nemcsak jobban átjut a vér-agy gáton, hanem képes hatékonyan gyógyítani is azt a központi idegrendszeri betegséget, amire tervezve lett.

Kinek ajánlod ezt a szakterületet? 
Azoknak az orvos-, biológus-, és gyógyszerészhallgatóknak, akik érdeklődnek a sejtbiológia iránt, mert elengedhetetlen az is, hogy akár több tudományágból való tudással és megközelítési móddal tudjunk együtt dolgozni a cél elérése érdekében.

(Tömösi Réka)