Dueonline.hu

Meszlényi Valéria negyedéves orvostanhallgató, az egyetemen mellett kutat, Dr. Siklós László kutatócsoportjában. Mikor megkérdeztük, kiknek ajánlja ezt a fajta életvitelt, azt mondta, hogy azoknak, akik szeretik a kihívásokat,nagy érdeklődést mutatnak érdeklődést mutatnak a téma iránt.

Milyen kutatással foglalkozol most? 
Három évvel ezelőtt csatlakoztam a Szegedi Tudós Akadémia Szent-Györgyi programján belül Dr. Siklós László kutatócsoportjához. A laborunk a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában van, kutatásunk középpontjában az akut és krónikus idegi degeneráció áll. Így foglalkozunk mind perifériás idegsérülésekkel, mind neurodegeneratív betegségekkel, amik közül kiemelném az amiotrófiás laterálszklerózist (röviden ALS). Ebben a betegségben szenvedett a múlt évben elhunyt, briliáns elméleti fizikus, Stephen Hawking is. Az ALS a leggyakoribb motoneuron betegség, aminek következtében a vázizom fokozatosan elgyengül, majd végül izomsorvadás jön létre. A mi kutatócsoportunk egyik fő célja az ALS-ben zajló patológiás tényezők feltérképezése.

Gyerekként is tudtad már, hogy a tudományban szeretnél elhelyezkedni? 
Egészen kis korom óta a természettudományos tárgyak érdekeltek. Először a matematika, majd később a biológia és a kémia felé fordult a figyelmem. Körülbelül 8. osztályos koromban döntöttem el, hogy orvos szeretnék lenni. Olyasvalamivel szerettem volna foglalkozni, amivel lehetőségem nyílik segíteni embertársaimnak. Középiskolában még nem gondolkoztam azon, hogy kutatásban vegyek részt, az egyetem második évében hoztam meg ezt a döntést. A lehetőség mindenki előtt adott, bármilyen egyetemi szakon csatlakozhatnak az érdeklődők kutatócsoportokhoz, már hallgatóként is.

Mi keltette fel az érdeklődésed?

Az idegrendszeri elváltozások, főleg ezeknek a komplexitása. Véleményem szerint ez a tudományterület még rengeteg megválaszolandó kérdést rejteget és e kérdések megválaszolása a jövőben számos beteg életminőségén javíthatna.

Hogyan telnek a mindennapjaid a laborban? 
Délelőtt általában az egyetemen vagyok előadásokon és gyakorlatokon. Ezek azok a kötelezettségek, amelyeket szükséges teljesíteni, a kutatás ezen felül van. Ezt általában délutánra időzítem. A kutatómunka elég változatos, az aktuális feladatok is attól függnek, hogy éppen hol állunk egy-egy projekt kapcsán.

Hogy kell elképzelni egy laborban dolgozó csapatot? Vannak kisebb és nagyobb kutatócsoportok, szerintem mi kisebb kutatócsoportnak számítunk. A mentorom, Dr. Siklós László a kutatócsoport vezetője, Dr. Patai Roland tudományos munkatárs, ő segíti a mindennapi feladataim koordinálását. Polgár Tamás informatikusként dolgozik bizonyos elektronmikroszkópos munkálatok automatizálásán. Rajtam kívül még egy Szent-Györgyi programos hallgató tevékenykedik kutatócsoportunkban, Nógrádi Bernát, akivel leginkább a labormunkában veszünk részt. Ezen felül Bánfiné Rácz Erika laboránsként segíti a csoportot.

Miért tartod ezt a szakterületet fontosnak? 
A neurodegeneratív betegségek előfordulása a népesség öregedése miatt a jövőben még jobban növekedni fog, ezért fontos, hogy aktívan tevékenykedjünk ezen a területen, hiszen a legtöbb ilyenfajta betegségnek még nincs gyógymódja. Én magam is szeretnék hozzájárulni a tudomány alakulásához ezen a téren, segíteni a betegeken. Szeretnék jó orvos és jó kutató lenni. 

(Benedek Ildikó Julianna)