Eseménynaptár

DUE-tagság
és Sajtóigazolvány

Ne dőlj be!

ne-dolj-be

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Mi történhet?

Az online térben meggyőzőnek tűnő ismeretlenekkel való találkozás szerencsétlen kimeneteire hívjuk most fel a figyelmet. Ezek mind a való életből ismert személyekkel is megtörténhetnek, ezért különösen hasznos, ha képben vagy, mire figyelj.
2019. július, DUE Online

Molesztálhatnak. A molesztálás elsősorban bizalmi vagy alá-fölérendeltségi viszonyban fordul elő. Vagyis valószínűleg nem első találkozáskor történik meg, hanem amikor már közelebbi kapcsolatba kerülsz egy addig idegennel. Amikor már úgy érzed, ismered, megbízol benne – esetleg a barátaiddal is találkozott, vagy a családoddal. Kedvesnek, megbízhatónak látszik mindenki számára.

A molesztálás gyakoribb az eleve személyes kapcsolatok esetén, és többnyire nem megy el a szexuális erőszakig, de túlfűtött közeledésre, „fogdosásra”, simogatásra, kétértelmű (vagy éppen eléggé egyértelmű) viccelődésre, célozgatásra, leskelődésre, „véletlen” érintésekre ragadtatja magát a molesztáló. Ez lehet az edződ, az autóvezetés oktatód, az orvosod, tanárod, családi barát, és akár még rokon is. De lehet kortárs is, nem kell, hogy sokkal idősebb legyen, lehet a kamasz fiú, aki szeretne végre lányt látni meztelenül, vagy csak megérinteni, de máshogy nem meri.

És lehet az az idegen, akit a neten ismertél meg, és először csak a kezed akarja megfogni, aztán bármi mást, akaratod ellenére.

Jellemző, hogy ezt a szituációt sem meri az áldozat felvállalni, hibásnak érzi magát, és a hatalmi viszonyban ő van alul, vajon ki hinne neki, és nem haragítaná magára molesztálóját? Minél tovább vár, annál kínosabb szólni valakinek, pedig kell, és azt is kockáztatja az áldozat, hogy nem hisznek neki. De a molesztálót le kell állítani, vagyis meg kell találnia azt a személyt, aki biztosan hisz neki és mellé áll.

Azért is lehet nehéz erről beszélni, mert a molesztálót legtöbbször megbízható, szimpatikus embernek látja a környezete. Sokszor családja is van, és ki molesztálna egy tinit, mikor otthon gyerekei vannak? A molesztáló rá is játszik erre, elmondja áldozatának, hogy úgysem hinnének neki, hiszen ő csak egy gyerek, miközben a molesztáló egy szavahihető(nek látszó), komoly, környezetében elismert felnőtt. Ezt az áldozatok legtöbbször elhiszik, és valóban nem szólnak. Pedig kellene. Mindig van, aki melléd áll, aki neked fog hinni és nem egy idegen felnőttnek.

 

Elrabolhatnak. A gyermekrablást 14 éven aluliak ellen követhetik el, a 14 év fölöttieket kényszerítik vagy egyszerűen emberrablásnak nevezik. Lehet erőszakkal elkövetni, pl. egy gyermeket, fiatalt elcsalni valahová, miután az interneten a bizalmába férkőztek, és ott elrabolni. Lehet ravaszsággal, pl. hogy „édesanyád küldött, nem tudott érted jönni” – így nem veszi észre időben az áldozat, mi történik vele. A gyermekrablásnak sok célja lehet, amelyek között van a külföldi örökbeadástól kezdve a szervkereskedelmen át a gyermekek szexuális kizsákmányolása is.

A gyermek- és emberrablás esetében nem kell érdemi ismeretségnek lennie az elkövető és az áldozat között. Elég, ha az idegen kellőképpen meggyőző az áldozat számára: sokaknál működik a „szüleiddel történt valami, engem küldtek” szöveg. Ezért célszerű olyan védelmi eszközöket bevetni, mint például a jelszó. Ez egy családon belül kitalált olyan kifejezés, amelyből a másik tudja, hogy tényleg a szülei küldték-e érte az idegent. Ha az elkövető nem tudja a jelszót (nem fogja tudni), akkor fordulj sarkon, és fuss, ahogy tudsz, és kiabálj segítségért.

Ha autóból szólítanak le, sose menj túl közel a kocsihoz! Ugyanígy, ha idegennel állsz szóba az utcán, maradj karnyújtásnál távolabb!

Bár Magyarországon az emberrablás, mint bűncselekmény nem igazán jellemző, azért jobb ha tudod, miről van szó, és óvatos vagy az idegenekkel.

 

Kényszeríthetnek. Fizikai erőszakkal is, de ez általában az utolsó állomás. Először a bizalmadba férkőzve, kapcsolatot kialakítva és fenntartva, majd az abban megszerzett információkat, elkészített képeket, videókat stb. ellened fordítva zsarolással, végül következik a fizikai kényszerítés, illetve bizonyos esetekben akár a kábítószerre szoktatás. Kényszeríteni tulajdonképpen bármire lehet. Kényszerítésnek számít minden, amire rávesznek akaratod ellenére, fenyegetéssel, testi fenyítéssel, zsarolással. Kényszeríthetnek munkára, szexuális tevékenységre, de kényszerítés lehet akár az is, ha egy osztálytársad ciki képekkel tart sakkban, és helyette kell házit írnod. A Btk. szerinti kényszerítés az, amikor valaki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.

 

Munka célú kizsákmányolás. Bizonyára hallottál már olyan történeteket, amikor fiatal lányokat kitűnő külföldi munkalehetőséggel kecsegtettek vagy elcsaltak, aztán egy sztriptízbárban vagy kuplerájban találták magukat. Ez már a prostitúcióra való kényszerítés esete is lehet egyben, és akár a gyermek- és emberrablást is megvalósítja, bár Magyarországról jellemzően önként indulnak útnak a lányok. Hiszen van, amikor annyira meggyőző a munkát ajánló fél, hogy az áldozat önként és dalolva ír alá szerződést szigorúan szexmentes munkára egy idegen országban. Azt hiszi, mindössze táncolgatnia kell lenge ruhában, az még pont belefér. De egy hét múlva már lenge ruha nélkül táncolgat, két hét múlva pedig nem csak táncolnia kell. Ha reklamál, meg is verhetik. Elvehetik az iratait, pénzét, telefonját, időnként felügyelet mellett jelentkezhet be az otthoniaknál, hogy tudják, minden a legnagyobb rendben. Ezekből a körökből néha sikerül megszöknie egy-egy lánynak, vagy ha a rendőrség lecsap egy olyan helyre, ahol dolgoznak, akkor többen is kiszabadulnak. A legbiztosabb az, ha nem dőlsz be az ilyen munkaajánlatnak, több helyről leinformálod azt, aki állást ajánl neked.

A munka célú kizsákmányolás ehhez képest enyhébb esetei gyakran előfordulnak: egyes munkaadók túl kevés pénzért túl sokat dolgoztatják a diák munkavállalókat, nem tartják be a jogszabályokat (munkaidő, pihenőidő, munkavédelmi szabályok stb.), a diák pedig nem mer szólni, mert kell a pénz. Azért, mert még diák vagy, Téged is megilletnek ezek a jogok, a pihenőidő, a biztonságos munkakörnyezet, a megfelelő fizetség! Nem kell tűző napon, víz nélkül dolgoznod, jogosult vagy ebédszünetre, akárcsak a felnőttek. Tájékozódj a feltételekről, mielőtt aláírod a szerződésedet, és tudd: nem vagy köteles a jogszabályokon túl vállalni a munkát!

 

Prostitúció. Vagyis arra való kényszerítés. A prostitúcióra kényszerítést korábbi cikkünkben részletesen megismerhetted.

 

2019. július 23.

 

A cikkben foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azokért, illetve az abban foglaltakért.

A cikk a BBA-5.1.6/2-2017-00003 számú projekt keretében készült.

 

 

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság