Eseménynaptár
Milyen adatokkal és hogyan élnek vissza az adathalászok?
Ha már az adathalászatról van szó, nem árt tisztázni, milyen adatokkal lehet visszaélni a nyilvánvalón, például a banki adatokon kívül? Nem is biztos, hogy gondolsz rá, de a böngészési előzményeid, vagy különféle weboldalakon megadott személyi adataid is felhasználhatók.
2019. október, DUE Online
Szakértőnket, dr. Szabó Henriket faggattuk erről is.
Nem is gondolnád, hogy a böngészési adatokat értőn összesítve alapvetően egy nagyon pontos személyiségkép állítható össze. Erre volt több kísérlet is: véletlenszerűen kiválasztottak egy névtelen felhasználót, és az ő böngészési előzményeiből be tudták határolni azt, hogy ő nagyjából hány éves, hol lakik, mi az érdeklődési köre.
Természetesen azért itt egy átfogóbb adatelemzésről volt szó, mint hogy átfutották a böngészési előzményeket. Egy ilyen elemzéssel – ha valakinek ez a célja – gyakorlatilag az érintett személynek a személyiségét lehet feltérképezni. Ha pedig mondjuk őt valamilyen okból célba veszik rossz indulatú szervezetek/személyek, akkor ezzel akár zsarolható is lehet, vagy olyan közeledési pontot tudnak találni hozzá, amivel számára kedvezőtlen irányba tudják befolyásolni a viselkedését, döntéseit.
A személyes adatok különböző felületeken való megadásánál szintén az a probléma merülhet fel, hogy ezeket az adatokat akár személyiséglopáshoz is lehet használni. (Ahogy a DUE Tallózó cikkében bemutatott filmben is történt.) A megszerzett adatokkal létrehoznak egy álszemélyiséget, ez lehet egy virtuális személyiség, mondjuk egy profil a közösségi médiában vagy bármilyen online felületen. De ugyanígy lehet a valós életben használt álszemélyiség is. Például ma már telefonon is lehet szerződéseket kötni, vagy fontos információkhoz jutni. Egy ilyen telefonos ügyintézésnél olyan adatokat kérnek, amelyek ismeretében az álfelhasználó valódiként tudja azonosítani magát, és így el tud bizonyos dolgokat intézni. Ezért fontos, hogy a személyes adatainkat nagyon körültekintően, és nagyon biztonságosan kezeljük.
2019. október 24.
A cikkben foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azokért, illetve az abban foglaltakért.
A cikk a BBA-5.1.6/2-2017-00003 számú projekt keretében készült.
