Dueonline.hu

Összekapcsolható-e a közlekedésbiztonság a divattal? Hisz nem túlzás azt mondani, hogy mindkettő a feltűnésről szól – csupán az élet két különböző területén.

Kis kreativitással könnyen ötvözhető a kellemes a hasznossal, azaz a divatos a biztonságossal. Éppen erre a feladatra vállalkoztak a magyar képzőművészeti egyetem látványtervezői is, akik a Közlekedéstudományi Egyesület pályázatára készítettek olyan ruhadarabokat, kiegészítőket, melyek úgy fokozzák láthatóságunkat, hogy közben nem borzadunk el a gondolattól, hogy egy sárga műanyagdarab virít rajtunk.

„Trendi, viselhető, észlelést javító” – így jellemezte Bíró József, a Közlekedéstudományi Egyesület közlekedésbiztonsági tagozatának elnöke azokat a terveket, melyeket a jövő látványtervező fiataljai készítettek az idei közlekedési kultúra napjának alkalmából. De mi is ez a nap? 2011 májusában az ENSZ meghirdette a Cselekvések Évtizede a Közlekedésbiztonságért nevű programját. Erre hivatkozva választotta a Közlekedéstudományi Egyesület május 11-ét a közlekedési kultúra napjának, melyet Magyarországon 2015 óta évente megrendeznek azzal a meggyőződéssel, hogy a közlekedésbiztonságon nem pusztán rendészeti eszközökkel és szankcionálással lehet javítani, hanem kreatív projektek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közlekedési balesetek száma csökkenjen. Bíró József, a kezdeményezés vezetője kiemelte, hogy a nap keretei között a környezettudatos közlekedés és a közösségi közlekedés kultúrájának kérdésével is foglalkoznak, céljuk pedig egy olyan Európaszintű összefogás, mely eredményképp a közlekedési kultúrának saját világnapja lesz.

Megdöbbentő a száma a közlekedési baleseteknek, nemcsak globális, de hazai vonatkozásban is: a magyar utakon évente átlagosan hatszázan halnak meg, és több mint húszezren sebesülnek meg közúti baleset során, októberben 71, novemberben lapzártáig 37 személy vesztette életét közlekedési balesetben. Ennek pszichológiai felmérésekkel is alátámasztható oka az, hogy a közlekedő felek túlbecsülik a saját, a jármű és a másik fél képességeit. A gépkocsi vezetője például nem észleli azonnal a gyalogost, még akkor sem, ha a fényszórója be van kapcsolva, az ugyanis 40-50 métert világít csak előre, míg a gyalogos már több, mint 100 méteres távolságból látja a gépjárművet, s ezért azt hiszi, hogy kölcsönösen látják egymást. Azonkívül egy sofőrnek nincsenek éjszaka, nehezített körülmények között olyan gyors reakciói, mint amilyeneket ő maga, vagy a gyalogos gondolna. Az elővigyázatosság hátrányt biztosan nem okoz. Ha láthatóak vagyunk az úton, akkor nagyobb esélyünk van megelőzni egy balesetet.

Már egy kis fényvisszaverő felület is segíthet, például, ha láthatósági karpántot használunk. Nem árt tisztában lenni a láthatósággal kapcsolatos KRESZ-szabályokkal sem. Fényvisszaverő ruházatot jelenleg lakott területen kívül, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező viselni, de napközben hóesés, köd, eső, vagy más nehezített látási viszony mellett is ajánlott. Kerékpározáskor viselnünk kell a láthatósági ruházatot, sőt, akkor is, ha kiszállunk az autóból vagy rákényszerülünk annak tolására. Nem írja elő azonban azt a szabályzat, hogy lakott területen belül fényvisszaverő mellényt viseljünk, még akkor sem, ha nincs közvilágítás. Persze, ha fokozni szeretnénk a biztonságunkat, ilyen esetben is tegyük magunkat láthatóvá. Ez azt jelentené, hogy az utcára kilépve már fel is kellene húznunk a jól ismert, általában túlméretezett – és valljuk be, nem túl divatos – láthatósági mellényeket? Szerencsére más lehetőségeink is vannak a „feltűnősködésre”. A MÜPA-ban a kulturált közlekedés napján kiállított darabok a viselhetőség jegyében születtek, mind-mind ruhatárunkba beépíthető elemek. A termékekről általában elmondható, hogy sárgának, narancssárgának, neonzöldnek, esetleg ezüstnek álmodták meg őket készítőik, ezek ugyanis azok a színek, melyeket a legkönnyebben észre lehet venni nagy távolságból. Nem csoda, hogy már divatnagyáruházak kínálatában is szerepelnek „világító” melegítők, felsők, melyeket az idei, tavalyi fesztiválokon előszeretettel viseltek a fiatalok. Sőt, a ’80-as évekből visszatérő neon térhódításához és a fényvisszaverő műanyagkabátokhoz sorolhatjuk a világító talpú cipőket is.

Ocskó-Kü Kata férfi és női ruhákat egyaránt tervezett, valamennyin rejtettek a láthatósági felületek. Szerette volna, ha a munkahelyen elvárt eleganciát nem törik meg a biztonsági funkciójuk miatt használt fényvisszaverő elemek, így azok zipzárral felszínre hozhatók, és ugyanilyen egyszerű módon el is tüntethetők a kabátokon, szoknyákon, de még az öltönyön is. Ezen kívül a fast fashion üzletek kínálatára hajazó kabátot is tervezett, amit felvarrószerű, egyszerűen feltapasztható elemekkel látott el. Kiegészítőkkel kísérletezett Juhos-Kiss Csenge, szinte minden korosztály számára: mágneses láthatósági felületek, melyeket táskára lehet illeszteni, variálni akár egy-egy szetthez. Bevásárló táskák, az ún. „banyatankok” nagy felületére is felhelyezhetők ezek az elemek, így az idősebb korosztály számára is könnyebb a láthatóság elérése.

Óvodásoknak, kisebb gyerekeknek hasznosak lehetnek a tornazsákra, iskolatáskára rögzíthető állat- és mesefigurás kitűzők, nagyobbaknak a fényvisszaverős táskaszíj. Esős időben kiemelten fontos, hogy jól láthatók legyünk – ezt tartotta szem előtt Viszolajszky Kira, aki láthatósági esernyőket, és átlátszó, kapucnis, láthatósági sávokkal és fényvisszaverős gombokkal ellátott esőkabátot készített. Gondolt a sportolókra, sőt, azokra is, akik kutyával indulnak futni: autók fényénél jól látható anyagból készült sportruházatot tervezett a két- és a négylábúaknak is. Van tehát ötletes alternatív megoldás, mely kiválthatja a klasszikus láthatósági mellényt, azonban a kezdeményezés nem kap annyi figyelmet, mint amennyit érdemelne. A Közlekedéstudományi Egyesület igyekszik megtalálni a módját annak, hogy a tervek ne kerüljenek a fiókba, és akár kereskedelmi forgalomban is kaphatók legyenek. (A munkákról fotók Instagramon is találhatók a tervezők – @kira.graphics; @kata.ocsko.hu – oldalain.)