Dueonline.hu

Ő a tizedik. Tóth István évek óta táborozó, a folytatásban röviden mesél nekünk arról, mit is érzett, mikor megválasztották Tábor emberének.

Milyen érzés volt Tábor emberévé válni?

- Furcsa. Egyfelől ki ne szeretne egy ilyen társaságban kitűnni valahogy, másfelől viszont úgy érzem, hogy nálam sokkal jobban megérdemelte volna a másik négy ember azok közül, akik mellettem álltak a színpadon. Igyekszek úgy tekinteni erre a címre, mint megelőlegezett bizalomra. Csak akkor fogom tudni megérdemeltnek érezni, ha a következő táborig sikerül bizonyítanom magamnak, s mindazoknak, akik legalább annyira kételkednek abban, hogy jó helyre került-e a trófea, mint én.

Sejtetted, hogy te leszel az?

- Kissé furcsa a helyzet, mert a barátaim tudták rólam, hogy szeretném kiérdemelni a Tábor embere címet, és szinte biztos voltam benne, hogy ők rám szavaznak majd. De, ahogy teltek a napok úgy éreztem egyre kevésbé azt, hogy ebben a tíz napban én bármiben kimagaslót tudnék nyújtani. Tényleg, ott volt körülöttem még legalább ötven olyan ember, aki ebben vagy abban többet, jobbat tud lerakni az asztalra. Inkább igyekeztem csak jól érezni magam a barátaimmal, új kapcsolatokra, élményekre szert tenni, és szórakozva, de minél többet tanulni a negyedik táboromból is. 

Szerinted mivel érdemelted ki?

- A barátaimmal. Még egyszer mondom, sokkal inkább nekik köszönhetem ezt az elismerést, mint saját magamnak. Még rengeteget kell letennem az asztalra ahhoz, hogy ezt másképp tudjam érezni. Elolvasom a neveket a kupán, hogy kik kapták meg előttem, s azt érzem, hogy sehol sem tartok hozzájuk képest

Mit tanácsolsz a következő évre annak, aki pályázni szeretne erre a címre?

- Azt hogy ne foglalkozzon vele. Adja önmagát. Legyen kitartó, és vállaljon be olyan feladatokat is, amit a való életben fél megcsinálni. Szerintem arról is szól a DUE tábor, hogy tét nélkül feszegethessük a határainkat. Itt elkövethetünk olyan bakikat is, amiért egy gyakornoki állásból is kivágják általában az embereket, s tanulhatunk belőlük. A másik oldalon viszont egy hatalmas móka az egész, és a kettő közt fontos megtalálni az egyensúlyt. Álszentnek hangzik az egész, tudom, mert én nem tudtam így tenni. Kissé paradox, de csak az érdemli meg, aki nem akarja megnyerni. Én meg akartam. 


NMZS