Eseménynaptár
Kik foglalkoznak a pénzünkkel?
A hazai bankrendszer kétszintű: a nemzeti bankok (minden országban egy van) vagyis a jegybankok mellett a kereskedelmi bankok szolgáltatásait vehetjük igénybe.
A hazai bankrendszer kétszintű: a nemzeti bankok (minden országban egy van) vagyis a jegybankok mellett a kereskedelmi bankok szolgáltatásait vehetjük igénybe. A jegybank, azaz a Magyar Nemzeti Bank az ország központi bankja, amely egyebek között vezeti a kincstár számláit, valamint kinyomtatja (és veri) a magyar fizetőeszközt, a forintot, és alapvetően felelős az ország pénzügyi stabilitásáért. Egyik legfontosabb eszköze és egyben feladata is az alap kamat megállapítása, ami nem csak a forint árfolyama miatt fontos, hanem azért is, mert a kereskedelmi bankok a jegybanki alapkamathoz igazítják a betétek és a hitelek kamatait.
A kereskedelmi bankok azok a bankok, szaknyelven szólva hitelintézetek, amelyeknél mi magunk is vezetjük a számláinkat, ahová betéteket rakunk kamat fejében és ahonnan hiteleket veszünk fel. Alapvetően ugyanezt csináljuk a Takarékszövetkezetek ügyfeleként is, amelyek elsősorban egy régió, vagy még kisebb területet szolgálnak ki – ahogy a szakma fogalmaz, regionális szövetkezeti formában működnek. Mára a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek közti különbség azonban elmosódott, legalábbis az ügyfelek szempontjából, hiszen ugyanolyan szolgáltatásokat vehetünk igénybe mindkét csoportnál: betéteket helyezhetünk el, hiteleket igényelhetünk, számlát vezethetünk, átutalhatunk stb. Léteznek szakosított hitelintézetek is: lakástakarékpénztárak, jelzálogbankok, amelyek csak korlátozott pénzügyi szolgáltatásokat végezhetnek. Speciális célra alapították azokat, így csak erre a tevékenységre kaptak engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől.
A biztosítók is pénzintézetek. Meghatározott díjért cserébe átvállalnak tőlünk bizonyos kockázatokat és fizetik a kárunkat például betegség, baleset, autóbaleset, betörés, elemi kár esetében, vagy akkor is, ha mi okozunk valaki másnak kárt. Ilyenkor helyettünk fizetnek – erre a legismertebb példa a gépjármű-felelősségbiztosítás. De kötnek ilyet saját tevékenységükre orvosok, ügyvédek és mások is.
A befektetési szolgáltatók segítségével fektethetjük be pénzünket a tőkepiacokon, azaz a tőzsdén, ingatlanalapokban stb. Ezek a befektetések magasabb hozamot hozhatnak, mintha bankba tennék a pénzünket, de nagyobb a kockázat is. Viszont egyszerű ügyfélként nem tőzsdézhetünk, azt befektetési szolgáltatón keresztül tehetjük.
A pénztárak arra jöttek létre, hogy segítsenek az emberek öngondoskodásában, s ezáltal csökkentse az állam szerepét. Van egészségpénztár, önsegélyező pénztár, önkéntes és magánnyugdíjpénztár. Utóbbival találkozunk a legtöbbször, hiszen amint dolgozni kezdünk, valamelyikbe be kell lépnünk. Utóbbiak az állami nyugdíjrendszert egészítik ki, s mint ilyenek, még szigorúbb szabályok szerint kell gazdálkodniuk. Természetesen minden pénztár, csakúgy, mint a többi piaci szereplő a PSZÁF szigorú felügyelete alatt működik.
A pénzügyi világ egyre bonyolultabb, s manapság már több cég több mindennel is foglalkozik. Találni azonos nevű bankot és biztosítót, s ennek megfelelően kombinált pénzügyi termékeket is, például biztosítással kombinált befektetést, vagy épp lakáshitelt.