Eseménynaptár

DUE-tagság
és Sajtóigazolvány

Ne dőlj be!

ne-dolj-be

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Ne légy paranoiás, de légy óvatos! Adatok, fotók az interneten

Az internet. Öt éve még nagy szó volt, ha otthonról tudtál netezni, ma meg már a zsebedben hordod. A suliban, ha unatkoztál, pár éve még amőbáztál a padtársaddal, ma meg suttyomban csetelsz a kettővel arrébb ülő haverral. Egyre inkább a napi rutin része lesz, és egyre többet tud rólunk.

 

. Ebben a rovatban megtudhatod, hogyan védekezhetsz a neten található káros tartalmak és az ott garázdálkodó tolvajok ellen.

 

Gondolkodj, mielőtt kitöltöd!

Nem kell mindenkinek minden adatod megadnod. Ha vennél egy vázát, nem tűnik szükségesnek, hogy a születési helyedet is elkérjék, vagy három generációra visszamenőleg családfát írj, mindenkinek a telefonszámával, lakcímével.

Nézd át józan ésszel, hogy milyen adatok megadása tűnhet logikusnak az adott helyzetben. Egy valamire való oldal, amely adatokat kér tőled, rendelkezik adatkezelési szabályzattal. Itt feltüntetik, hogy mire használják a megadott információidat, továbbadják-e másik félnek, kapsz-e minden második órában egy „kihagyhatatlan ajánlat”-ot stb.

 

Mit tehetsz akkor, ha nem olvastad az „apróbetűs részt”, de mégis kattintottál?

Töröltethetsz adatot, ám például, ha vásárolsz valamit online, és utána szeretnéd, hogy a vásárlás közben megadott információk többé ne legyenek elérhetőek, a szolgáltató az arcodba tolhat egy adóügyi jogszabályt, amin az áll, hogy nyolc évig köteles megőrizni az adatokat. Ettől függetlenül bármikor kérheted, hogy az adataid más célra ne használják fel, például hirdetést, reklámot ne küldjenek neked. Ha ezt a kérésedet nem teljesítik, azt jogi úton kikényszerítheted!

 

Közösségi móka

Egy jól sikerült buli után a fotók visszanézése sem feltétlenül kellemes, hát még akkor, ha fel is töltöd a képeket egy közösségi oldalra - és másnap már egy egészen más oldalon köszön vissza a fotód, egy csomó tahó kommenttel a képed alatt. Szóval ésszel tölts fel képeket, hiszen ha fent van a neten, azt bárki továbboszthatja, lementheti, és aztán felhasználhatja… Az sem valószínű, hogy a kamaszkori partifotóid látványára lesz szüksége mondjuk egy majdani munkáltatódnak, vagy új szerelmednek.

 

Egyébként úgy is adsz meg magadról adatokat, hogy nem is tudsz róla!

Hogyan? Például a mobiltelefonod segítségével vissza tudják keresni, merre kószáltál, vagy éppen hol vagy most, tudják, kivel beszélsz, de a kártyás vásárlások, pénzfelvételek után azt is lehet tudni, hogy hol használtad a bankkártyádat. Netes böngészéskor a számítógépeden elhelyezett „sütik” (cookie-k) segítségével pedig még azt is kiderítik, hogy mikről olvasol a neten általában, s ez alapján bukkannak fel a különböző hirdetések a monitorodon.

 

Online bankolás

A piszkos anyagiakat is intézheted online, ez pedig egy elég kockázatos művelet. Itt egyrészt arra figyelj, hogy az internetbankos szolgáltatást mindig az adott bank honlapjáról érd el, másrészt pedig arra, hogy megjelenik-e a böngésződben egy kis lakat, ami azt mutatja, hogy titkosított kapcsolaton keresztül dolgozol. Ha minden stimmel, akkor mentsd el az oldalt a könyvjelzőid közé, s mindig ehhez térj vissza, mert előfordulhat, hogy csalók egy link segítségével a bank honlapjával (külsőre) teljesen megegyező, ám valójában kamuoldalra irányítanak téged, aztán ripsz-ropsz feltörik a banknál a malacperselyedet, mert a jelszótól kezdve a számlaszámig mindent megadtál.

 

Hogyan tudod kiszúrni, ha visszaélnek az adataiddal?

Nem minden az, aminek látszik, éppen ezért tartsd nyitva a szemed! Ha az online térben valamilyen gyanús dolgot tapasztalsz – például ha egy közösségi oldalon olyan üzenetek jelennek meg, amiket állítólag te tettél közzé vagy a bankszámládon olyan tranzakciók bukkannak fel, amire nem is emlékszel – fogj gyanút. Hasonlóan gyanús lehet, ha nem tudsz belépni az e-mailes postafiókodba, holott biztosan a jó jelszót adtad meg. Abban a pillanatban, hogy rájöttünk arra, valaki más a mi nevünkben tevékenykedik, tegyünk feljelentést. Ha banki adatokkal éltek vissza, akkor tájékoztatni kell a bankot. Meg kell változtatni a jelszavakat, vagy legalább variálni azokat. A jó jelszó ismérvei: akár több szóból is állhat, a szóközök helyén számokkal, valamint a kis- és nagybetűk variálva szerepelnek benne. Fontos, hogy ne ugyan az a jelszó szerepeljen mindenhol! Ha attól félsz, hogy nem tudod mindet megjegyezni, akkor írd fel valahová. A jegyzetet tartsd olyan helyen, ahol csak te férhetsz hozzá, akkor nem lesz baj.

 

Mobilos

Mivel a széles világ a kezünkben is elfér, hála az okostelefonoknak és táblagépeknek, nem árt, ha ezek biztonsági szempontból is karban vannak tartva. Ugyanígy járj el a számítógépeddel, vagy a notebookoddal: mindig telepítsd a gyártótól érkező frissítéseket, így nagyobb biztonságban vagy az adataidra vadászó bűnözők elől. Manapság ez ráadásul még sokkal egyszerűbb is, több olyan operációs rendszer van, ami magától figyeli, hogy elérhető-e frissítés egy bizonyos programhoz, ráadásul nem csak figyelmeztet, hanem beállítástól függően azonnal letölti és telepíti is a legújabb verziót. Praktikus, ha van valaki az ismerőseid körében, aki jobban ért az elektronikai cuccokhoz, mint te – néha megkérheted, hogy nézze át, mi van a motorháztető alatt. A biztonsági mentés az egyik legjobb megoldás arra, ha valami nagy gebasz állítana be. Amikor úgy érzed, hogy a gépeden minden frankó, úgy megy, ahogy akarod, és fent van rajta minden fontos adat, akkor ne legyél rest egy DVD-re kimenteni azokat, mert lehet, hogy két nappal később jön egy olyan kártevő program, ami két vállra fekteti a gépet. Ilyenkor általában az egyetlen gyógyszer az operációs rendszer újratelepítése, ami totális adatvesztéssel jár…


NMZS
Fotó: Kecskeméti Dávid
(Másodközlés a DUE Tallózó 2011. szeptemberi számából)

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság