Először is ne rohanj le a következő találkozóval. Biztos lehetsz benne, hogy az első találkozás után szükségünk van a pihenésre. Ezt az „összes barátnő felhívása” nevezetű cselekvés közben végezzük. Megtudakoljuk a barátnők álláspontját, hogy egytől tízes skálán mi a vélemény rólad, meg úgy általánosságban mindenre rákérdezünk. (De emiatt ne aggódj, a rózsaszín ködtől úgysem látunk és hallunk semmit.)
Aztán csak várunk... és várunk…
Nem várjuk el, hogy azonnal jelentkezz, de túl sok időt se adj. Hajlamosak vagyunk túlspilázni a dolgokat: „Rájöttem, mennyire szimpatikus vagy. Szeretnélek újra látni. De még mindig nem hívtál, tehát nyilván mégsem a türkiz trikót kellett volna felvenni, legfeljebb, ha jobban kiemeltem volna a szemem színét, akkor hatásos lett volna, de így az egészet elrontottam… Esetleg nem csókolok jól?” – ilyeneken pörög utána az agyunk.
Mindegy, addig lecsekkoljuk a fészbúkodat. Első körben a túl csinos női ismerőseid kerülnek nagyító alá, akiket folyamatos megfigyelés alatt tartunk. Aztán jöhetnek a rokonok. Bizony, külön tekintettel figyelünk a női hozzátartozókra, hiszen a közös kislányunk is hasonlóan fog kinézni… De mindenképpen a közelben van a telefon, amit percenként ellenőrzünk, hogy vajon miért nem csörög. Nem merült-e le, vagy nem maradt-e lenémítva, mert ha minden működne, nyilván jelentkeznél. De ha esetleg írsz egy sms-t, akkor legalább fél óra késéssel válaszolunk, semmiképp sem azonnal.Persze a várakozási idő alatt többször újraolvassuk, hogy megfelelően válaszoljunk, amiből nem derül ki, hogy rajongunk érted, de tudod, hogy nem vagy közömbös számunkra.
Vajon ő szerelmes már? Egyáltalán, én az vagyok? Most járunk, vagy mi van?
Két dolog mindig van otthon: csoki és zsepi. Ezekkel éljük túl a nélkületek töltött gyötrődő perceket, amikor olyan gondolatok kergetik egymást a fejünkben, hogy „mert a szemét még mindig nem hívott, pedig láttam az előbb, hogy kedvelt egy oldalt… biztosan nincs kedve velem beszélni.” stb. De nem baj, a Titanic még ötvennegyedszerre is romantikus film – egyedül.
A bűvös „sz” betűs szó túl korai kimondása egyik félnek sem kedvező. Minket is megijeszthet, ha nem vagyunk biztosak az érzelmeinkben, azt leszámítva, hogy amint kimondtad, ott helyben folyékony rózsaszín cukormázzá olvadunk. Ne halogasd sokáig, de ne is zúdítsd ránk túl korán. Csak egyszerűen találd meg az arany középutat! Érted? Olyan nagy kérés ez?
Alapvetően optimisták vagyunk. Ha látjuk, hogy nem csak játszadozol, akkor van folytatás és mindenki boldog. Nem kell túlzásba vinni, csak tudnunk kell, hogy minket szerettek és nem magát a kapcsolatot.De erről majd később.