Eseménynaptár

DUE-tagság
és Sajtóigazolvány

Ne dőlj be!

ne-dolj-be

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Korlátok és gátak - Diákmunka, de hogyan?

Sokan közületek biztosan nagyon várják már, hogy betöltsék a 18. életévüket. Az addigi korlátok leomlanak, helló, világ, kapj el, ha tudsz – ez a dolog szép oldala. Ezzel együtt azonban a korábbi védőgátak is leomlanak, s bizony, néha fogod azt kívánni, hogy bárcsak megint ott lennének.

 

 Kíméletlenül meghajthatnak a munkahelyeden, piszkálhat a főnök, és ha már nem tanulsz, nincs diákigazolvány sem… Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője ebben a hónapban is hasznos tanácsokkal lát el titeket.

 

Védelem, vagy korlátozás áll velem szemben 18 év alatt?

Egy kicsit mind a kettő. A munkavállalás akkor lesz számodra teljesen szabad, ha elmúlsz 18 éves. Nincs apelláta, a munkaadónak kutya kötelessége meggyőződni az életkorodról és ahhoz kell alakítania a munkád kereteit, mert itt sokkal többről van szó, mint hogy vehetsz-e már sört a boltban. Nem dolgozhatsz annyit, mint egy felnőtt, tehát értelemszerűen nem is kereshetsz annyit. Viszont cserébe pihenhetsz többet és nem kell kemény fizikai munkát végezned.

Vegyük sorra, mik a legnagyobb különbségek:

• 18 év alatti munkavállalónál 4 óra munka után legalább fél óra pihenőidő jár. Ezzel 18 év után egy ködös vízióban talán még összefuthatsz, de nem érdemes álmodozni, mert az tuti, hogy még két órán át téged el nem eresztenek. Ekkor már csak 6 ledolgozott óra után jár némi szünet, de közel sem olyan hosszú, mint egy ifjú munkavállalónak.

• Az ebédidő csupán a munkaadó jóindulatán múlik, ha azt mondja, hogy „pajti, fél órán át toltad a nokedlit magadba, ezért fél órát még maradsz pluszban”, akkor bizony maradnod kell, akár tetszik, akár nem.

 

Mennyit dolgozhatok összesen?

18 év alatt a maximum 8 óra lehet, nagykorúak esetén pedig 12. Ha alapvetően nyolc órára van meghatározva a munkaidőd, de maradnod kell, akkor azt a főnöknek túlóraként kell kezelnie, tehát anyagi vonzata is van (a túlóra többet ér, mint a sima munkaidő). Ez vonatkozik az éjszakai műszakokra is, a baglyoknak magasabb órabér jár, mint nappali társaiknak.

 

Mi legyen a szerződésben?

Legfőképpen az, hogy kinek dolgozol. Név, adószám, cím – ezek a legfontosabbak, hogyha bármi gáz van, a hatóság vagy az illetékes szerv el tudja érni a munkáltatót.

 

Hogyan jelenjek meg a munkahelyen?

Minden munkakörnek megvannak az írott és íratlan öltözködési szabályai. Az írottról a munkaadónak tájékoztatnia kell téged, neked pedig kötelező aszerint megjelenned munkában. Ha nincs előírva, hogy mit vegyél fel, Gedeon András a következőket tanácsolja:

• Első és legfontosabb a praktikusság. Minél kevesebbet fészkelődsz benne, minél kevesebbet kell igazgatni és minél kényelmesebb, annál jobb.

• Érdemes továbbá az adott munkakörnek megfelelő öltözetet viselni – ha gépekkel dolgozol, ne legyen bő a ruhád, nehogy beakadjon valahová, mert azon túl, hogy elszakad, egy erősebb anyagnál a gép még sérülést is tud okozni.

• Ha nem üres kézzel kell sétafikálnod (például dobozokat cipelve stb.), akkor ne a nyári pacskert vedd fel, mert könnyedén megbotolhatsz benne, aztán jobb esetben összetöröd azt, ami a kezedben van, rosszabb esetben pedig magadat is. Nem véletlen, hogy a munkabalesetek nagy része egyébként az elcsúszásból, elbotlásból keletkezik.

 

Mit kell tennem, ha baleset történik, akár velem, akár egy munkatársammal?

Elsősegély, aztán jöhet a jegyzőkönyv, amit a munkavezetőd tölt ki. Ez nagyon fontos, mert ha olyan súlyos a baleset, hogy abból aztán egy kártérítési vagy egyéb eljárás indul, akkor ott döntő szerepet kaphat ez a jegyzőkönyv. Ugyanis tartalmaznia kell, hogy kivel történt a baleset, hol történt, hogyan történt, mikor történt. Ki kell térni arra, hogy milyen védőfelszerelést használt, vagy éppen nem használt a munkavállaló (a védőfelszerelést a munkáltatónak kell biztosítania!). Súlyos, vagy akár halált okozó balesetnél ez a jelentés még részletesebb és itt már a hatóság emberei veszik fel az adatokat.

 

És ha csak megbetegszem? Attól még dolgozhatok?

Betegen nem szabad dolgozni. Ha lázasan bevonszolod magad melóba, majd zombiként csak ülsz és csöpög a nyálad, azzal nemcsak hogy érdemi munkát nem tudsz végezni, de veszélyezteted a kollégáidat. A veszély mértéke nagyban függ a munkakörödtől, nyilván, ha adatrögzítő vagy egy monitor előtt, akkor maximum letüsszögöd a melletted ülőt, de gépkezelőként elég gáz, ha valakit figyelmetlenségből agyoncsapsz a markoló kanalával.

Ha görbe volt az este és még nem egyenes a reggel, akkor se menj munkába, mert ha rájön a főnök, akkor kemény büntetésnek nézhetsz elébe, persze arról nem is szólva, hogy ugyanakkora veszélyt jelentesz a környezetedre, mintha beteg lennél, vagy ittasan vezetnél autót – az iszákos embert aztán még az általános megvetés is övezni fogja...

 

Dacára a sok elvárásnak, amiknek meg kell felelni, Gedeon András szerint mindenképpen érdemes valamilyen diákmunkát vállalni. Gyakorlatot csak így tudsz szerezni, egy kis zsebpénz mindig jól jön, a későbbiekben pedig jól mutat az önéletrajzban is – csak mindig figyeljünk oda magunkra és legfőképpen arra, hogy mit írunk alá!

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság