Az eseményt Kecskés István, a DUE elnöke és dr. Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora nyitotta meg. Dr. Vass László kiemelte: a DUE és a BKF barátsága már majdnem egy évtizede töretlen.
Szerinte azok a fiatalok, akik a DUE-ból jönnek a főiskolára, már nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, s ez egyből fel is tűnik, valamint a duésok a főiskola életében is hangsúlyos szerepet töltenek be.
Kecskés István a felelős kommunikációról és ezen belül is a média felelősségéről beszélt. A DUE elnöke és a BKF rektora egyetértett abban, hogy szükség van olyan újságírók és médiaszemélyiségek képzésére, akik tisztában vannak a szavak valódi jelentésével, tudnak értelmezni egy jogszabályt, vagy egy rendeletet.
A megnyitóval egy időben dr. Balázs Géza és Széplaki Erzsébet tartott előadást az Ifjúság és média konferencia résztvevőinek az „Az internet és pedagógiája” címmel. A tanárok körében nagyon népszerű volt a téma, hiszen nap mint nap szembesülnek a diákok szókincsének módosulásaival. A rövidítések, angol szavak már annyira a köznyelv részei lettek, hogy azt figyelmen kívül hagyni nem lehet, és nem is szabad, ugyanakkor az irodalmi nyelvben törekedni kell arra, hogy megőrizzük anyanyelvünk szépségeit.
A következő program Váczi Gergő (TV2), Román Balázs (Kreatív) és Varga G. Gábor (Népszabadság) beszélgetése volt a felelős kommunikációról. Gábor egy hétköznapi példát hozott: a Youtube-on található egy videó, amelyet az egyik plázában rögzítettek. A bevásárlóközpont egyik szökőkútja egyfolytában összevizezi a körülötte lévő területet, ezért egy takarítónő a felmosóronggyal vívja folyamatos szélmalomharcát a tócsákkal. A kilátástalan küzdelmet egy emeletről feljebb megörökítő amatőrök pedig folyamatosan kommentálják a látottakat. A videóhoz érkező hozzászólásokban pedig az emberek (többek között) arról vitatkoznak, hogy a videó készítői most vicces, jó fej emberek, vagy közönséges „tahók”. A felelős kommunikáció (illetve annak hiánya) itt fedezhető fel.
Váczi Gergőt arról kérdezték, hogy hogyan egyezteti össze a riporteri munkáját a saját véleményével. Erre egy egyszerű példát hozott fel: Egy anyukával kellett interjút készítenie, akinek a fia meghalt. Még az elején a lelkére kötötték, hogy ríkassa meg az asszonyt, tehát direkt olyanokat kell kérdeznie, amitől a nő elsírta magát. Magánemberként ilyet biztos nem tenne, de ilyenkor elhallgattatja magában „Váczi Gergőt” és teljesen riporter üzemmódba kapcsol, hiszen így lesz nagy a nézettség. Természetesen vannak olyan helyzetek is, amikor hallgat a saját lelkiismeretére, és nem akarja „bántani” a riportalanyt.
Dr. Aáry-Tamás Lajos az iskolán belüli erőszakról tartott előadást. Az oktatási ombudsman rengeteg példát hozott. Kiemelte, hogy ma már az interneten a diákok közvetlen kapcsolatban tudnak maradni az iskola falain kívül is, s ezért ott is alkalom nyílik arra, hogy összezördüljenek, mely akár fizikai agresszióba is torkollhat. Erre példaként említett egy esetet, amikor két fiatal még a reggeli becsengetés előtt összeverekedett azért, mert előtte este egy internetes csetelés közben összevesztek…
A Zöld Fiatalok Egyesületének workshopjain a résztvevők rengeteg érdekes dolgot hallhattak a környezetvédelemről. A Csendes-óceánban például egy 700 000 négyzetkilométer kiterjedésű szemétsziget sodródik, amelyet az áramlatokban sodródó hulladék „táplál”. A Chiléből érkező kiwi még éretlenül kerül egy óceánjáró bendőjébe, ahol mindenféle vegyi anyagokkal permetezik, hogy hamarabb megérjen és hogy ne rohadjon el. Nem csak a fogyasztást kell visszafognunk, de a hulladékkibocsátást is csökkentenünk kell, mert ahhoz, hogy a mostani állapotokat tartani tudjuk, 4 Földre lenne szükség.
Kepes András, a világot bejárt riporter a kultúrák közötti kommunikációról beszélt. Az előadást a videóival tette színesebbé, így az általa elmesélt élmények „kézzel foghatóvá” váltak. Tudtátok, hogy a japánok nem szeretnek nemet mondani, mert ezzel úgy érzik, megsértik a kérdezőt? Vagy, hogy egy japán férfi, ha éhes, nem küldi el a feleségét főzni, mert ezzel úgyszintén megalázná, ezért csak csendben leül az asztal mellé és vár. A Titicaca-tó mellett élő népcsoportban a férfi-női szerepek módosultak - az asszonyok fociznak, terelik a kecskéket a hegyoldalban, míg a férfiak vidáman kötögetnek és egész nap pletykálnak.
Természetesen nem csak ennyi történt, kattints IDE, hogy mindent elolvashass!