Eseménynaptár
Felelős kommunikáció - ne szólj szám, nem fáj fejem?
A felelős kommunikáció volt az egyik beszélgetés témája a XI. Médiatalálkozón. A meghívott vendégek negyven perces eszmecseréje bontakozott ki szombat délelőtt a Budapesti Kommunikációs és Üzleti
Főiskola előadójában.
A fenntartható fejlődéshez hozzátartozik, hogy a média bizony felelősséget vállal a kimondottszavaiért, megjelenített képeiért, lejátszott hanganyagaiért. Ma már talán senki sem vitatja,hogy a sajtó világa tölti be a negyedik hatalmi ág szerepét, nem csak Magyarországon. A beszélgetés meghívott vendégei Varga G. Gábor ( a Népszabadságtól), Váczi Gergő (a TV2-től) és Román Balázs (a Kreatívtól) voltak.
„Azért fontos erről beszélni, mert a média elképesztő befolyással bír. Nagyon sok ember a
különböző televíziós csatornákról értesül hírekről, vagy kap olyan ingereket, ami a későbbi
életére befolyással lehetnek. Nagyon nagy felelőssége van annak, hogy mi mit mondunk,
hogyan mondunk. Nem feltétlenül csak a stilisztikáról beszélünk, hanem a tartalomról
is”- válaszolt Váczi Gergő arra a kérdésünkre, hogy miért fontos egyáltalán a felelős
kommunikáció.
Az évek során azonban nagyon megemelkedett a nézők ingerküszöbe. A médiának pedig a
feladata, hogy ezeket az ingereket kielégítsék a nézőben, a hallgatóban, az olvasóban. Persze
nagyon nehéz ezt úgy megtenni, hogy bizonyos határokat, erkölcsi normákat ne sértsenek
az újságírók. A közszolgálati média most hajt végre egy széleskörű műsorstruktúra újítást,
talán pont azért, hogy visszaterelje a nézőit a kereskedelmi csatornák sávjairól. Mert nem
csak a „kereskedelmi nézők” ingerküszöbe emelkedett meg az elmúlt –mondjuk- húsz évben,
hanem bizony a Petőfi rádióhoz és az m1-hez szokottaké is.
„A magyar tévénél az ilyen jellegű újítások azért történnek, mert ők is megpróbálnak
nagyobb nézőszámot generálni a műsoraikkal. Hisz ők is pénzből élnek, az állami támogatás
nem biztos, hogy fedez minden költséget, ezért szükségük van a reklámbevételre, és azt
látják, hogy az ilyen jellegű műsorokra van igény. Persze más határok között mozogva…”
– véleményezte a közszolgálati média nagy újítási hullámát az Aktív és Napló műsorok
szerkesztője.
A héten napvilágot látott a meggyilkolt Kaddhafi vérben úszó holttestéről készült fénykép, ráadásul szinte minden internetes oldalon a címlapon - nem kis közfelháborodást kiváltva nemcsak a nézőkben, hanem a sajtó berkein belül is. Kellett ez nekünk? Vagy megint valaki csak a hírnévre (és egyben a sokkolásra) hajtott? Hol lehet vajon meghúzni a vonalat hatásvadászat és a friss, senki által még nem közölt hír között?
„Ha egy jó riportról beszélünk, akkor kellenek bele a hatásvadász elemek, mert ezek azok,
amik felkeltik az érdeklődést. Nem gondolom, hogy ez rossz lenne.” – reflektált Váczi Gergő.
A vitafórum sok érdekes témát érintett a média felelősségét feszegetve, azonban végső
konklúziót nem tudtunk sajnos levonni. Ahhoz több ilyen platform kellene, ahol az újságírók
megoszthatják gondolataikat, tapasztalataikat a munkájuk alatt felmerülő problémákról,
mert nem egyszer fordul elő, hogy nekik is nehéz a döntés. Milyen anyagok, képek, hangok,
szövegek mehetnek le? Mi az, ami már sérti, a már említett, erkölcsi normákat, határokat
a nézők szemében? Talán sosem találunk rá választ, mert még mindig nincs egy olyan
kőbevésett szabály, ami minden helyzetben megállná a helyét.
Lazáry Fanni
Fotó: Tóth Zoltán
Lazáry Fanni
Fotó: Tóth Zoltán