Az iskolán belüli erőszakról tartott előadást dr. Aáry-Tamás Lajos, oktatási ombudsman, aki a témában végzett felmérés eredményeit tárta a médiatalálkozón résztvevők elé.
A probléma 2008-ig csak elszórtan keltett figyelmet, ám ekkoriban nyilvánosságra került egy videófelvétel, amelyiken egy gimnazista fiú egy sárga vascsővel próbálja megverni az oktatóját. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyre több hasonló eset került napvilágra, megnőtt a sajtó érdeklődése is a téma iránt.
Így, hogy megoldást találhassanak a problémára 2009-ben „Iskolai veszélyek” címen felmérést
végeztek a tizenegyedikes korosztályban, illetve az őket tanító tanárok között.
A kizárólag online felmérés azt nézte, milyen típusú agressziónak vannak kitéve, mind a diákok,
mind a tanárok, kezdve a szóbelitől a konkrét fizikai agresszióig, de ezekbe a kategóriába sorolható még a kiközösítés is. Emellett nézték azt is, hogy mennyire bíznak a diákok az iskolájukban, illetve mennyire rendelkeznek stabil jövőképpel és mekkora az intézmény illetve a tanárok tekintélye. Ugyanebben az évben írtak a diákok kompetencia felméréseket is, így ezeket össze tudták vetni az online kérdőívek eredményével.
Az eredményből szerencsére kiderül, hogy nem akkora az agresszió aránya az iskolákban, mint amilyen kép a médiából látszott, mégis, ez egy létező probléma. Azt már nem is kell említeni, hogy előszeretettel káromkodunk. Minden agressziótípusban a szakiskolások voltak a vezetők, a kiközösítésben pedig a lányok az elsők. Az is kiderült, hogy az agresszió-faktor teszten a diplomás szülő szakiskolás gyermeke érte el a legtöbb pontot.
Ám, míg az iskolán belüli erőszak csökkentésére lehetséges megoldást találni, a cyber és a való világ összekapcsolódását nem tudják kontrollálni, így például a diákok interneten is tudják „terrorizálni”osztálytársukat. Olyanra is volt már példa, hogy csak azért vertek meg valakit, hogy azt
megoszthassák a világhálón, de egy sima esti csetes beszélgetés is szült már másnap reggel verekedést.
Nem csak nálunk erőszakosak a diákok, Európa más országaiban is fejtörést okoz a vezetőknek,
mit tehetnek az agresszió csökkenése végett, így a tagállamok egymásnak is tudnak segíteni