Dueonline.hu

A diákmunka korlátairól már volt szó a DUE Tallózó korábbi számaiban. Most már elvileg mindenki tudja, hogy mikortól mehet halat fogni a Bering-tengerre, kibányászni a négyes metró maradék szakaszát bal kézzel, illetve, hogy mi fán terem egy baleseti jegyzőkönyv.

Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivőjének vezetésével tovább folytatjuk kalandozásunkat a munkavállalás szövevényes hálójában.

Papírformaságok

Ha diákszövetkezeten keresztül vállalsz munkát, akkor hiába írsz alá náluk bármilyen papírt, a te munkavégzésedhez szükséges eszközöket, védőfelszereléseket a munkáltatónak kell biztosítania – aki legtöbbször nem a diákszövetkezet. Tehát ha idénymunkát végzel, akkor az irodában, ahol a papírokat intéztétek, felesleges az asztalt csapkodni kasza meg kapa után követelőzve, azt majd a tényleges foglalkoztatódtól kell megkapnod.

Egyáltalán mitől lesz munkahely a munkahely?

Nagyon általánosan fogalmazva: attól, hogy ott dolgozók vannak, a munkaadójuk érdekében serénykednek, miközben a munkáltató garantálja a munkafeltételeket és a biztonságos körülményeket. Vegyünk például egy gyárat. Itt gondoskodni kell a felgyülemlett szennyezőanyagok eltávolításáról, vagy a gépek biztonságos működéséről. Egy nagy tócsában nem csak elcsúszhatunk, hanem ha az a tócsa valamilyen veszélyes vegyszer, akkor az hosszútávon a puszta jelenlétével is ártalmas az egészségre. A gépeket pedig folyamatosan karban kell tartani, egy elhanyagolt masina könnyen elakadhat, kigyulladhat és még sok egyéb dolog történhet vele, ami veszélyezteti a körülötte lévő dolgozók testi épségét. Nem csak a gyárakra, egy egyszerű irodára is vonatkoznak ezek a szabályok – a folyosóknak jól járhatónak kell lenniük, hogy egy tűzesetnél mindenki akadálytalanul tudjon közlekedni, de a munkavégzéshez szükséges eszközök és a munkahely rendezettsége is fontos szempontok (egy tűzőgépért a fél irodát át, majd visszapakolni elég nagy szívás). Külön meg van határozva még az is, hogy milyen munkához milyen megvilágítás kell! Ugyanis nem mindegy, hogy álló, vagy ülőmunkát, összeszerelő, vagy gépelő tevékenységet végzünk. Sőt, még az is szabályozva van, hogy milyennek kell lennie az irodai munkához való székeknek, bútoroknak. Egy diáknak is (elméletileg) jár olyan szék, aminek állítható a háttámlája, a magassága, illetve olyan pad, asztal, amelyen megtámasztott alkarral, csuklóval pötyöghet a számítógépen.

Munkahelyi egészségügy

A munkáltatónak nem csak lehet, egyenesen kötelező foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítania a munkavállalóknak. Ez egy alkalmassági vizsgálattal kezdődik, ahol az orvos megállapítja, hogy az illető képes-e elviselni a munkakörből adódó fizikai, szellemi terhelést. Ha ezt elmulasztják, vagy nem megfelelően végzik, hosszú távon az sok kellemetlenséggel járhat. Az orvosi vizsgálat eldönti azt is, hogy egy egészséges szervezetre milyen hatással van a munkavégzés. Vannak munkák, melyeket a diák nem végezhet, mert az egészségkárosodást okozhat. (Pl. túlzott megterhelés az izmokra, gerincre (raktári anyagmozgató), esetleg extrém hőmérsékleti körülmények vannak (öntöde, pékség, hűtőház) – ezek kizárják azt, hogy 18 éves kor alatt vállaljon valaki munkát. Ha bebizonyosodik, hogy munkaköréből kifolyólag károsodást (pl. gerincbántalom) szenved a munkavállaló, akkor a munkáltatónak meg kell szüntetnie a tényezőt, ami ezt okozza, illetve a munkavállalót orvosi kezeléssel igyekeznek meggyógyítani.

Az orvossal való találkozáskor megelőzhető egy-két kellemetlen szituáció is. Ha valamilyen állandó nyűg, például allergia miatt gyógyszert szedsz, ezt először is, itt kell jelezned. Ettől kezdve köteles vagy magaddal hordani a gyógyszeredet, hiszen nélküle nem tudod a munkádat rendesen végezni. Természetesen a munkáltatónak kötelessége tiszteletben tartani azt, hogy te gyógyszert szedsz, tehát ez néhány perc kieséssel járhat munka közben.

Ha baleset történik a munkahelyen, akkor ott azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni. Volt rá példa, hogy a munkaadó – hogy elkerülje a munkavédelmi vizsgálatot – hazavitette a sérült munkavállalót és meghagyta neki, hogy a kiérkező mentőknek azt mondja, a baleset otthon történt vele, miközben szilvát szedett a kertben. Az ötlet bebukott, hiszen március közepe volt, szilvát pedig ilyenkor maximum képről láthat az ember, de pórul járt a sérült is, mert tényleg érett szilva, mire a neki járó táppénzzel, ellátással kapcsolatos viták lezárultak. Tehát, nagyon fontos, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy a balesetet követően vegyék fel a jegyzőkönyvet, amely rögzíti, hogy bizony munkabaleset történt, ha pedig erre a munkaadó nem hajlandó, akkor a területi munkavédelmi felügyelőséghez kell fordulni panasszal, ők majd intézkednek.

Munkahelyi baleset

Minden olyan baleset munkahelyi balesetnek minősül, ami a munkahelyen történik, munkavégzés közben. Baleset nem csak a saját munkádból fakadóan történhet. Lehet, hogy két munkaállomással arrébb valaki hibázik, s ennek következményeképpen tűz üt ki, vagy mérgező anyag szabadul fel, ami benned kárt tesz (füstmérgezés, maró anyag belégzése stb.). Illetve ide tartoznak még azon balesetek, melyek munkával összefüggő utazás közben (munkába menet, munkából jövet is, ha a munkáltató járművével zajlik) történnek, ilyenkor ezeket is ki kell vizsgálni.