Dueonline.hu

Tippek és tanácsok, hogy ezt soha ne kelljen hallanod a munkahelyeden.

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik – tartja a mondás. Az apró balesetektől a maradandó sérülést okozó eseteken át egészen a halálos kimenetelű szerencsétlenségig bármi előfordulhat egy munkahelyen (is). Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője ebben a hónapban sem marad adósotok a hasznos tanácsokkal, amikkel megelőzhetitek a bajt.

Nem tudjuk elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a szerződés. Nem csak a munkabér és a munkaköri kötelezettségeid miatt van kulcsszerepe, de bizony baleset esetén is lényeges, hogy van, és mit tartalmaz. (A DUE Tallózó korábbi számaiban már írtunk erről bővebben, de az egyszerűség kedvéért: legyen meg a munkáltató neve, címe, elérhetőségei, illetve a cégadatok mindenképpen legyenek feltüntetve.)

A foglalkoztatódnak a munkába állásod előtt egy munkavédelmi felelős segítségével tájékoztatnia kell téged az egészségedre nem veszélyes és a balesetmentes munkához szükséges óvintézkedésekről, a munkaeszközök és védőeszközök helyes használatáról, illetve a munkabalesetek bekövetkeztekor elvárható teendőkről.

Ha már elméletben tele a fejetek ezekkel a szabályokkal és használati útmutatókkal, akkor jöhet a nehezebb rész, a munka. A munkaadódtól meg kell kapnod a feladataidhoz szükséges eszközöket, szerszámokat – legyen szó kislapátról, vagy harci helikopterről illetve a védőeszközt, védőruhát, ami lehet akár tokától-bokáig ruházat, egy pár lábbeli, védőkesztyű, vagy csupán két apró füldugó. Ám ez nem minden, a munkáltatónak arra is figyelnie kell, hogy a védőeszközök, védőruhák, melyekkel a munkádat végzed, tökéletesen passzoljanak hozzád. Ilyen például a védőkesztyű. Raknád össze a telefont a gyárban, ám a kesztyű, amit kaptál, annyira nagy rád, hogy a többiek egy eltévedt solymásznak néznek – na, ez nem csak szabályellenes, és akadályozza az eredményes munkavégzést, de veszélyes is. A munkaruhának és a munkavédelmi felszerelésnek igazodnia kell a te méreteidhez. Ez nem csak neked, de a munkaadódnak is érdeke, hiszen egy öt számmal nagyobb kesztyűben nem tudsz finom mozdulatokat végezni, vagy ha kifeslik, akkor inkább leveszed, csak hogy ne idegesítsen már, de ha nincs rajtad a védőkesztyű, akkor meg könnyebben megsérülhetsz. Ördögi kör, tessék szépen szólni az illetékesnek és kérni egy méretben passzoló védőeszközt.

Gedeon András hangsúlyozta: olyan nincs, hogy a munkához szükséges védőeszközt neked kell beszerezni! Ez minden esetben a munkaadó feladata, neki kell azt tudni, hogy a munkavégzés milyen kockázatokkal jár, s ezeket a kockázatokat mivel lehet minimálisra csökkenteni. Neked nem kell tudnod azt, hogy melyik kesztyű véd vágástól, horzsolástól, vagy kémiai anyagok ellen, egyszerűen neki kell ezeket rendelkezésedre bocsátania. Egy ládacipeléshez adott bőrkesztyű lehet, hogy megvéd a szálkák ellen, sőt, a munkaidő végéig még bőr is marad a tenyereden, ám az anyagán vidáman átszivárog bármilyen folyadék. Ezért ez már nem alkalmazható mondjuk takarító vagy tisztítószerekhez, amelyek mérgező, vagy maró hatásuk miatt jelentenek veszélyt. Ha mégis elbizonytalanodsz abban, hogy milyen védőeszköz jár neked, elég megnézni, mit ír elő a szabályozás és mit viselnek az állandó dolgozók. Ami nekik jár, az ugyanahhoz a tevékenységhez jár neked is, hiszen a gravitáció, a szálka a szikra, a maró anyag nem tesz különbséget diák és állandó alkalmazott között. Ha a munkáltató nem hajlandó biztosítani neked ezeket a dolgokat, inkább ne is kezdd el a munkát, mert a testi épségedet kockáztatni nem éri meg. Ha ilyet tapasztalsz, keresd fel a munkavégzés helye szerinti, megyei munkavédelmi felügyelőséget, ahol akár név nélkül is fogadnak bejelentéseket.

Ha már szakképzettség birtokában az első munkahelyeden kezded a napod és már nem betanított diákmunkásként vagy jelen, a komolyabb feladatok mellé speciálisabb védőruha, védőeszköz is járhat. Ha ezek megsérülnek, elhasználódnak, beszennyeződnek, úgy, hogy a védelmedet már nem tudják megfelelően ellátni, akkor a munkáltatónak kell újat biztosítania számodra (vagy gondoskodnia arról, hogy megjavítsák a sérült ruhát, védőeszközt). Gondolj csak bele, ha lyukas a munkahelyi védőbakancsod, s véletlenül belerúgsz az egyik nehéz gép sarkába… Na, akkor aztán majd filózhatsz arról, hogy szólni kellett volna a főnöknek, hogy kilyukadt a bakancs, miközben egy komplett sebészcsapat fog maratoni kirakóst játszani a nagylábujjad csontjaival.

Ha bekövetkezik a baj, és megsérül egy munkatársad, vagy akár te, mindenképpen jó, ha tudod, mit kell tenni. Először az a legfontosabb, hogy a balesetet szenvedett személyt ellássátok, amit megfelelő tudás birtokában végezhetsz magad, vagy ha ez nem lehetséges, te legyél az, aki elsőként segítséget hív, mert tudod, hogy kihez kell fordulni. A balesetvédelmi oktatáson erről egyébként szó esik. A balesetet azonnal jelenteni kell a felettesednek, illetve balesettől függően már te is riaszthatod a mentőket, vagy a tűzoltókat. A baleset helyszínén ne nyúlj semmihez, igyekezz megőrizni úgy, ahogy az a szerencsétlen pillanatban volt, hiszen a további vizsgálatokhoz ez bizonyítékul szolgálhat majd. (Erről már szintén volt szó a korábbiakban, hogy baleset esetén kártérítési per is indulhat, s például itt a baleset körülményeinek pontos ismerete perdöntő lehet.) A munkáltatónak jegyzőkönyvet kell felvennie a balesetről, melyből adnia kell a sérültnek, majd be kell mutatnia az illetékes szervezetnek.

Összefoglalva: egyetlen órabér sem lehet elég magas ahhoz, hogy az egészséged bánja!