Dueonline.hu

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (VKSZI) minden régióban kötött együttműködési megállapodásokat a szaktanácsadás, a korszerű tudásátadás érdekében a régió egy-egy felsőoktatási intézményével.

A VKSZI többek között ezzel és konferenciákkal próbálja a fiataloknak bemutatni az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját (KAP). Magda Sándor, a legutóbbi konferenciának otthont adó gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora szerint a magyar mezőgazdaság csak akkor lehet sikeres, ha azt hozzáértő emberek keze irányítja. „Én itt a főiskolán sáros bakancsokat és tiszta fejeket akarok látni” – mondta.

De mi is az a KAP? Hogy egy klasszikus rajzfilmes példával szemléltessük: leginkább egy tortához vagy hagymához lehetne hasonlítani, aminek több rétege van, de együtt alkot egy nagy egészet. A következő hónapokban ezeket a rétegeket fogjuk megvizsgálni.

Sokak számára a mezőgazdaság annyit jelent, hogy Russel Crowe végtelen búzamezőket simogat, mielőtt csatába megy; vagy sárban dagonyázó malacokat, amiknek már csak az említésére is fintor ül ki a városiak arcára. Ilyen tájékozottság mellett nem csoda, ha egyre több uniós polgár találja túl soknak a pénzt, amit az EU a közös agrárpolitikába pumpál. (Egyébként ez napi 30 eurocentbe kerül fejenként mindenkinek, ám még így is az Európai Unió költségvetésének negyven százalékát teszi ki!)

A KAP azonban nem csak erre van kitalálva, hiszen az élelmiszerbiztonság, a vidékfejlesztés, a globális éghajlatváltozás visszaszorítása szintén beletartozik. A fiatalok pedig nem csak a tájékoztatásban és a képzésben kerülnek előtérbe, hanem például a negyven év alatti gazdák hektáronként huszonöt százalékkal több támogatást kapnak, mint a negyven éven felüliek, ugyanakkor szigorú előírásoknak is meg kell felelni, mert akár a teljes támogatást is elveszítheti az, aki szándékosan megsért valamilyen szabályt.

Mi az a vidékfejlesztés, egyáltalán minek kell fejleszteni?

A mezőgazdaság és a vidék kapcsolata elválaszthatatlan. Az EU polgárainak 40%-a vidéken él, ami azt jelenti, hogy többé-kevésbé, de mezőgazdasági termelésre alkalmas terület közelében lakik. A vidékfejlesztés keretében a mezőgazdasági termeléssel összefüggésbe kerülő tudás, eszköz stb. fejlesztése kerül a középpontba (és nem új házak épülnek a faluban). Ez azért fontos, mert korszerűbb eszközökkel könnyebb dolgozni, gondoljunk csak bele, mekkora gáz lenne, ha még mindig faekével törnék a földet… Ide kapcsolódik a gazdálkodással foglalkozók folyamatos képzése, a különböző egészségügyi előírásokkal való megismertetésük stb.

A vidékfejlesztés körébe tartoznak az olyan kezdeményezések is, mint amilyen például az Erdélyben nemrég megalakult Székelygyümölcs egyesület, ami a Hargita-megyében élő embereket segíti. Mintegy harmincezer ember termeszt gyümölcsöt, melyet a megyében élő vállalkozóknak elvisznek, akik lekvárt, gyümölcslevet és egyéb finomságokat készítenek belőle, majd ezt forgalomba hozzák – már nálunk is kaphatóak! Az egyesületnek ráadásul hagyományőrző szerepe is van, mert folyamatosan járják a falvakat, ahol recepteket gyűjtenek, illetve a helyi legendákat is feltérképezik, a termék matricájára pedig rányomtatják a megye rajzolt térképet, a termék származási helyéhez kapcsolható legenda figurájával.

Diákok a középpontban

A KAP-ról szóló workshopok kifejezetten a középiskolás és egyetemista diákoknak szólnak. Céljuk, hogy bemutassák, hogyan is képzelnek el egy jól működő gazdaságot. A résztvevők így felismerhetik a vidéki gazdálkodás szépségét, és – a gyöngyösi rektor reményei szerint – hazaérve elgondolkoznak, hogy ha van kertjük, miért nem termesztenek benne semmit, s egy idő után majd csak fel-felbukkannak a gyümölcsfák. Egy pályázat segítségével közelebb hozzák a tanulókat a környezethez, a gazdálkodáshoz és a hagyományokhoz. Talán nem is hinnétek, hogy mennyi lehetőség rejlik a nagyvároson kívül: barátságos környezet, csodás tájak, friss levegő… minden, amiről az ember az iskolában/munkahelyen csak ábrándozik, ott van egy karnyújtásnyira!

A konferenciasorozat harmadik, novemberi állomása a Károly Róbert Főiskola volt. 2012 februárjától újra elindul a „mezőgazdasági roadshow”: először Debrecen, majd Hódmezővásárhely, végül pedig Gödöllő látja vendégül az érdeklődőket.

Nagy M. Zsolt