Budapesttől 129 kilométerre fekvő Tolna megyei kis község: Regöly. A helység egyik kedvelt sörözőjének a tulajdonosát, mindenki Ági nénijét kérdeztem pénzügyi helyzetéről.
Hogyan indult az élete? Mivel foglalkozott ezelőtt, milyen iskolákat végzett?
Hetvenes évekbeli teljesen átlagos, pesti család voltunk; anyukám és apukám is szabó volt. Mikor apám maszekszabó lett, a körúton nyílt egy üzletünk. Nem voltunk amolyan pénzes család, mindent magunktól hoztunk létre. Sem az apukám, sem az anyukám nem mondható takarékos fajtának, mégis utólag számomra is kiderült, hogy értelmes dolgokra lett elköltve a pénz. Ezek a javak segítették elő az én életemet is, hiszen megtérültek egy idő után. Apukám ügyeskedései, valamint ismeretségi köre révén kezdhettem 20 évesen a saját lakásomban teljesen önellátó életet, amely a függetlenségre nevelt. Rengeteg munkalehetőség adódott számomra, egyszerre négy munkahelyem volt. Dolgoztam, mint irodai munkás, gépelő, művirágkészítő, és hétvégenként a szüleim által készített ruhákat adtuk el a piacon. Mondhatni szerettem a pénzt, hiszen az anyagi függetlenségre vágytam, és tudtam mit akarok. Nem luxus dolgokról van itt szó, hanem egy kis garzonlakásról és egy Polskiról.
Az iskoláim? Az érettségit elvégeztem, utána nem mentem egyetemre, mert lusta voltam tanulni.
Akkor mégis honnan jött az ötlet a söröző megvalósításához?
Tudja, ez nem az én ötletem volt. A volt férjemmel és a gyermekemmel költöztünk le ide, hétvégi háznak szántuk, végül itt ragadtunk. Rájöttünk, hogy itt csak akkor van munkalehetőség, ha magunk csinálunk. A volt férjem kereskedő volt, így kézenfekvő volt az az ötlet, hogy nyissunk egy sörözőt. Azonban az anyagi hátteret ennek a megvalósításához, tulajdonképpen az én szüleim biztosították. A későbbi bonyodalmak veszekedéshez és váláshoz vezettek, emiatt az üzlettársainkkal is megromlott a viszony. A volt férjemmel egyezséget kötöttünk: ő viszi a házat, enyém marad a söröző, így legalább lesz munkám.
A szerencsén múlt, hogy anyukám épp leköltözött Regölybe. Mostani élettársam egyben a vállalat csendestársa is, de két éve teljesen egyedül vezetem a sörözőt.
Mik azok a tulajdonságok, amelyek elősegítik a biztos anyagi háttér megteremtését?
Mindenképpen fontos a realitás, hogy ne nagyokat álmodjunk, hanem két lábbal a földön járjunk. Egész életemben előregondolkodtam, így nem kell aggódnom, görcsölnöm a jövőn.
Milyen pénzügyi döntéseket hozott eddig? Van hitele?
Szerencsére nincs. Azonban, a zűrzavaros volt cégtársak miatt van némi adósságom, amelyet lassanként törlesztek. Viszont van életbiztosítással kombinált nyugdíj célú megtakarításom. Úgy tudom, ez az egyik legmodernebb megtakarítási forma. Mivel pénzügyi végzettségem nincs, egy közeli pénzügyi tanácsadó ismerősöm segítségét kértem.
Volt valaha olyan időszak, amikor sikeresen kilábalt egy kedvezőtlen pénzügyi helyzetből?
A volt férjem rosszul elsült üzletei ilyen helyzetet teremtettek elő, amelyek tulajdonképpen a váláshoz vezettek. A válás utáni időszak következményeket vont maga után. Egyedül dolgoztam, rengeteget számoltam, csakhogy az üzlet életben maradjon. Korrekt partner akartam maradni a beszállítóimmal szemben, emiatt kedvezményekhez is jutottam tőlük.
Sikeresnek tartja magát a saját szakmájában?
Nem is tartom az én szakmámnak, amolyan kényszerpálya. De számomra is bebizonyosodott, hogy ezt is jól tudom csinálni, hogy jól tudom kezelni egy vállalat irányítását, illetve annak pénzügyeit. Azt viszont sikernek tartom a mai világban, hogy nincs hitelem, és stabil anyagi hátteret tudok biztosítani a családomnak.
Úgy gondolja, hogy Ön a lehetőségeihez képest, mindenből a legtöbbet hozta ki?
Egyértelmű igen a válaszom. Van családom, van egy szép otthonom, vagy egy működőképes autóm, van munkám. Mindent elértem, amire vágytam, az anyagi függetlenséget is. Ugyan, ez gyakran jó is meg nem is, hiszen mindenben döntenem kell: „mi legyen az ebéddel” kérdéstől a „hogyan tovább az üzlettel, hogy megmaradjon a vevőkör” kérdésig.
Szabó Gyöngyvér Hanga - Budapest
"Légy a Diákhitel újságírója!" című pályázat 2. helyezett