Dueonline.hu

Ketyeg az óra – avagy hogyan térülhet meg az önköltséges tandíj a felsőoktatásban?

Olyan képzést érdemes választani a szakértők szerint, melynek munkaerő-piaci keresletével hosszútávon megtérül az önköltség ára. A költségtérítés kiterjesztése ugyanis nem várt terheket ró azokra a felsőoktatásba bekerülő fiatalokra, akik már megélhetési okok miatt is hitelt vettek volna fel. Az új kihívások miatt a hallgatóknak előre kell gondolkodniuk, megfontolniuk: a választott intézmény adott szakja megéri-e a befektetést?

A tandíj a diploma értékével arányos

Miközben a közszférában elhelyezkedő jogászok és közgazdászok visszakapják képzésük árát, a frissdiplomások többsége nem számíthat hasonló visszafizetési lehetőségre. A költségtérítés összege nem várt terheket ró a felsőoktatásba bekerülő fiatalokra, akik már megélhetési okok miatt is hitelt vettek volna fel – tanulni ugyanakkor érdemes, a statisztikák szerint a diplomások elhelyezkedési mutatói magasan a legjobbak. Szakértők szerint ezért érdemes olyan intézményt választani, melynek képzései a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat fejlesztik, versenyképes tudást nyújtanak – így könnyebben megtérülhet a költségtérítés ára.

„A tandíjnak ki kellene fejeznie a diploma értékét és a világon semmi baj nincs azzal, hogy ezt a tanulmányok végeztével vissza kell fizetni” – mondta Bojár Gábor, a neves amerikai egyetemek hallgatóit vonzó, de Budapesten székelő Aquincum Institute of Technology alapítója. Bojár Gábor szerint ugyanakkor az állam dolga lenne az esélyegyenlőség biztosítása.  „Azon a tehetséges fiatalok számára, akik nem tudják a képzés költségét kifizetni, megfelelő ösztöndíj- és hitelrendszert kell biztosítani. A mostani konstrukcióval az a baj, hogy ösztöndíj helyett is inkább csak támogatott hitelt kínál, amivel nemcsak a diákok, de az állam terheit is a távoli jövőre hárítja. Az üzleti világban megtanultam, hogy ez a legrosszabb stratégia.” – fejtette ki Bojár Gábor.

Fókuszban a munkaerő-piac elvárásai

Gerlei Béla, a Karrier Intézetvezetője úgy gondolja, hogy mindenkinek olyan dolgot érdemes tanulnia, ami illik a személyiségéhez és az érdeklődéséhez. Gerlei Béla nem tartja jó befektetésnek, ha valaki csak az önköltség mértéke, vagy esetleg kizárólag szülői nyomásra jelentkezik egy adott képzésre. Arra a kérdésünkre, hogy mely kompetenciát tartja kiemelkedően fontosnak a munkaerő-piacon, Bencze Lóránt nyelvész szavait idézve válaszolt: „Aki a nyelv mestere, az a szakmájában is alkotó, aki a nyelv kontárja, bármily iskolázott is papíron, az csak értelmiségi segédmunkás.” Más szóval, a kommunikációs készségek döntő hatással lehetnek a szakmai és munkahelyi előmenetelre. A Karrier Intézet igazgatója szerint a tanulás az esetek többségében jó befektetés, nem csak, mert a fizetéssel, javadalmazással  megtérül, hanem mert kibővítheti a munkavállalási lehetőségeket és növelheti az egyén szabadságfokát.

A  Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola például a munkaerő-piacon keresett kompetenciák fejlesztését célozza, az ismeretanyagot a hallgatók a szakmában aktívan jelenlévő szereplőktől veszi át. „Az intézmény képzéseinek erőssége, hogy a munkaerőpiac által igényelt kompetenciákat, így a kommunikációs képességeket és a kreatív gondolkodást kiscsoportos tréningek keretében fejlesztik. Életpálya- és egyéni karrier tanácsadást biztosítunk, aktívan támogatjuk a hallgatói karrierépítést. Emellett szakmai és kulturális programok keretében lehetőség nyílik a kapcsolatépítésre” – fejtette ki Major Szilvia. A BKF KarrierCentrumának igazgatója szerint a munkáltatók azért preferálják a Főiskola által kibocsátott diplomásokat, mert nem csak az elmélet van a fejükben, hanem a projektmunkáknak köszönhetően gyakorlati rálátással rendelkeznek. Tisztában vannak a kommunikáció alapjaival, jól prezentálnak, és megtanulták a tárgyalási alapokat. Az információs technikát remekül alkalmazzák, elismerik az „x” generáció tapasztalatait, és nyitottak arra, hogy közös nyelvet, együttműködési lehetőséget találjanak velük.

Hitellel is érdemes belevágni

Nagy Tibor Péter is hitelt vett fel - az összes lehetséges, vagyis tíz félévre igényelte 2007-ben a Diákhitelt, melynek utolsó utalását márciusra várja. A BKF hallgatója számára a kölcsön a megélhetés biztos pontját jelentette. Szerinte, ha valaki az önköltsége finanszírozására fordítaná a kölcsönt, mindenképp győződjön meg róla, hogy mennyire versenyképes az intézmény által kibocsátott diploma - ugyanis csak így térülhet meg a képzésbe való befektetése.

Hogy azok is tanulhassanak, akik a megnyirbált állami keretszámok miatt aligha tudnák fizetni képzésük költségét, Diákhitel II néven új konstrukciót indít az állam. Ebben jóval magasabb összeg vehető majd fel, mint a „kistestvérnél”, jóval kedvezőbb kamat feltételekkel. A visszafizetéssel kapcsoltban pedig azt kell megfontolni, vállalja-e az adott fiatal, hogy később fizetése 4-10 százalékát annak visszafizetésére fordítja. „Ha fizetős képzésen kellett volna tanulnom, vállaltam volna a Diákhitel II feltételeit is, másként ugyanis nem juthattam volna ahhoz a tudáshoz, melyet mostani munkahelyemen hasznosítok” – nyugtatja meg Németh András az aggódókat. Az Óbudai Egyetem nemrég végzett, villamosmérnök hallgatója azért olyan biztos a tanácsában, mert néhány félévre ő is felvette a Diákhitelt, melyet 150 ezer forintos kezdő béréből néhány hónap alatt vissza is fizetett. Hasonló bérre diplomával a kezükben sokan számíthatnak: a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján a gazdasági, az agrár- és a bölcsész szakokon diplomát szerzetteké nettó 140-150 ezer forint, a műszaki végzettségűek átlagjövedelme a legmagasabb, nettó 195 ezer forint.

Előrelátóan kell gondolkodni

Sáfrány Zsuzsanna, a Neo Interactive ügynökség média és disztribúciós igazgatója az intézményválasztás fontosságára hívja fel a figyelmet. Kommunikációs képzést keresve a BKF mellett döntött, mert az oktatási piacon egyedülálló tematikával kínáltak üzleti kommunikációs képzést, sok gyakorlattal, a képességeket edző intenzív tréningekkel és a piacon elismert szakemberekből álló oktatói gárdával. És, ami nagyon fontos, a főiskola kapcsolatokat adott a kezembe” – mondta Sáfrány Zsuzsanna. A Főiskola egykori hallgatója ennek köszönhetően még a képzés alatt elhelyezkedett, így a tanultakat azonnal hasznosítani tudta a munkában, illetve a munkatapasztalatokkal a tanulás is hatékonyabb volt.   

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a meghosszabbított határidejű - február 24-ei felsőoktatási jelentkezésig hátralévő szűk egy hétben érdemes nemcsak az tandíjfizetés szükségszerűségét és mértékét figyelembe venni, hanem mérlegelni a megszerzendő diploma értékét. Ehhez hasonlítsuk össze, milyen szolgáltatásokat, gyakorlati lehetőségeket, ösztöndíj programokat nyújtanak az egyes felsőoktatási intézmények és nem utolsó sorban milyen a választott egyetem, főiskola versenypiaci megítélése, hisz többek között itt méretik meg elsőként a munkavállaló értéke a nagybetűs életben.