Dueonline.hu

Kit neveznek a hidrogénbomba-atyjának? Milyen módon emelkedhetünk a levegőbe? Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövőben? Merre kering a MaSat?

Március első vasárnapján, a Da Vinci Learning Vasárnap keretében ismeretterjesztő-oktatási program várja az érdeklődőket a Csodák palotájában, ez alkalommal a központi figyelem a Találmányokra irányul. Kísérletek, filmvetítés és exclusive előadás Sík András, Junior Príma Díjas fiatal tudóssal, aki rendhagyó bemutatóján lélegzetelállító képekkel és összefüggésekkel fedi fel előttünk a vörös bolygó, a Mars titkait.

A nap folyamán mindenki megismerkedhet néhány olyan felfedezéssel, mely alapjaiban változtatta meg világunkat. A kísérleti bemutatók alkalmával foglalkozunk azzal például, hogy miért is forog a kerék. Megnézzük, hogy milyen különböző módokon lehetséges levegőbe emelkedni. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, milyen kísérletek vezettek el oda, hogy ma bármit is elektromos árammal működtethessünk. Természetesen a magyar vonatkozásokat sem fogjuk kihagyni.

A Csodák Palotája Öveges Termében, a Da Vinci Learning Vasárnap keretében többek között a Da Vinci Learning TV-csatornán látható „Felfedező Expressz” című műsorból is bemutatunk több kísérletet. A kísérleti bemutatók fél órásak, kezdési időpontok: 11:00, 13:00, 15:00 és 17:00 óra.

A délelőtti kísérleti bemutató után, 12 órakor a Csodák Palotája mozitermébe a Felelős Szülők Iskolája meghívására Sík András, geográfus, Bolyongjunk a Marson! – avagy vörös bolygó titkai címmel tart bemutatót. A Kutató a Mars felszíni formakincsét elemzi űrszondák felvételei alapján, előadásába kitér a MaSat magyar műhold tevékenységére is.

A fiatal kutatót kérdeztük, a 2011 végén, a Junior Príma Díj átvétele után:

Tudománynépszerűsítő programokban is részt vesz: ismeretterjesztő előadásokat tart, tudományos televíziós műsorok szerkesztésében vesz részt és tudományos cikkeket publikál - többek közt az Origo tudomány-rovatában is jelentek meg írásai. Miért fontos Önnek ez a fajta misszió?

A tudományos vizsgálódásnál sokoldalúbb tevékenységre van szükségem ahhoz, hogy jól érezzem magam. A kutatómunka magányos dolog, aminek az eredményeit főként írásos publikációk jelenítik meg a szakmabeliek számára. Az oktatás és az ismeretterjesztés - vagy napjainkban divatosabb kifejezéssel a tudománykommunikáció - viszont sokkal interaktívabb, szórakoztatóbb dolog, valamint szélesebb közönségnek szól. Így tanultam meg közérthető módon is kifejezni kutatási területem legfontosabb alapkérdéseit és eredményeit, ami biztos, hogy jó irányba befolyásolja egy felfedező típusú alapkutatás általános társadalmi megítélését.

Egy régebbi televíziós interjúban azt nyilatkozta, hogy ismerkedéskor a lányok nem hiszik el, hogy Mars-kutatással foglakozik. Hogyan irányult figyelme a bolygókutatáshoz és miért pont a Mars bolygót választotta kutatásai fókuszául?

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségiztem. Az ott működő Supernova csillagászat-űrkutatás szakkör tagjaként kezdtem a Naprendszer égitestjeivel foglalkozni. Mivel úgy tűnt számomra, hogy a középiskolai tárgyak közül a földrajz áll a legközelebbi kapcsolatban a bolygók és a holdak tanulmányozásával, az ELTE geográfus szakán tanultam tovább. Az egyetemi évek alatt pedig világossá vált, hogy leginkább a Marsról állnak rendelkezésre olyan pontosságú adatok, amelyek alapján a földihez hasonló morfológiai elemzések végezhetők, ráadásul az adatok mennyisége és részletessége szinte évről-évre növekszik.

Milyen eredmények születtek a kutatásai során? Miben hasonlítanak a Mars tájainak formakincsei a Földéhez?

Szűkebb értelemben azokat a felszíni alakzatokat vizsgálom a bolygón, amelyek kialakulása és egykori morfológiai változásai a törmelékanyag vízjég-tartalmának időszakos megolvadásával és újrafagyásával álltak kapcsolatban. Különböző mintaterületek eredményeinek összegzése alapján úgy tűnik, hogy bizonyos helyeken napjainkban is jelentős mennyiségű vízjég található a felszínközeli rétegekben, ami speciális körülmények esetén részlegesen olvadt állapotba kerülhet. Így kijelenthetőnek tűnik, hogy a Mars tájainak formakincsét számos helyen a Föld periglaciális területein működő folyamatokhoz hasonló mechanizmusok alakítják, továbbá hogy bizonyos alacsony szintű életformák megjelenésének feltételei akár sokkal kedvezőbbek is lehetnek a bolygón, mint azt korábban gondoltuk.

Ön szerint valóban benépesíthető a Mars?

Véleményem szerint meg tudnánk oldani, de bízom benne, hogy belátható időn belül nem kerül rá sor. Ugyanis ez csak akkor tűnik szükségszerűnek, ha valamiért - például kisbolygó-becsapódás, túlnépesedés vagy egy atomháború miatt - az emberiségnek tömegesen kellene elhagynia a Földet. Egy ilyen szélsőséges helyzetet elképzelve pedig úgy gondolom, hogy a bolygóközi költözködés kivitelezhető lenne a jelenlegihez hasonló, csak sokkal nagyobb méretű űreszközökkel, és a Mars zord környezeti adottságait is el tudnánk viselni - persze nem felszíni településeken élve, hanem hermetikusan zárt kupolavárosokban, vagy inkább talán felszín alatti bányavárosokban. Mindezek kialakítása természetesen rendkívül költséges vállalkozás lenne, de gyökeresen új technológia felfedezésére, vagy alapvető tudományos áttörésre nincs hozzá szükség!

Da Vinci Learning vasárnapok a Csodák Palotájában minden hónap első vasárnapján.

Ismeretterjesztő oktatási programunk: www.edupress.hu/tudasproba

Vasárnapi felfedezéshez egy tudományrecept:

Hőlégballon

Szerezz egy tiszta szemeteszsákot! (de ne túl nagyot) Hajtogasd ki, hogy levegő már menjen bele. Most egy kicsit ügyeskedni kell majd. Ragaszd össze celluxszal a zsák száját két oldalról úgy, hogy csak egy kb. 10 cm átmérőjű nyílás maradjon középen. Most kérd el otthonról a hajszárítót, és óvatosan helyezd el a csövét a szemetes előbb kialakított nyílásába! Miközben balkezeddel alulról tartod a ballont, kapcsold be a hajszárítót! A meleg levegő szépen föl fogja fújni a zsákot. Várj úgy 30-40 másodpercet, majd kapcsold ki a hajszárítót, és engedd el a szemetest! A meleg levegő sokkal könnyebb, pontosabban ritkább, mint a hideg, éppen ezért a szoba levegőjében a hajszárítóval felmelegített házi hőlégballonunk szépen fel fog emelkedni akár a plafonig is. Amint persze kihűl, vissza is fog süllyedni, de ekkor újra felmelegíthetitek!